Azt már régóta tudjuk, hogy az alvás csodákat tesz emlékezőtehetségünkkel, ám egy új tanulmány szerint ha elegendőt szundizunk, könnyebben emlékszünk konkrét tennivalóinkra is.
A kutatás, melyet a Psychological Science júliusi számában tettek közzé az interneten, megmutatta, hogy azok, akik közvetlenül lefekvés előtt tervezték el tennivalóikat és helyezték kontextusba, sokkal pontosabban emlékeztek rájuk, mint azok, akik reggel szedték össze tennivalóikat.
A kutatás egyik vezetője, Michael Scullin, a Washington University pszichológus doktorjelöltje azt mondta, hogy a tanulmánnyal az alvás “prospektív memóriára”, vagyis a jövőbeli eseményekre való emlékezésre gyakorolt hatását akarták megvizsgálni. Az előzetes kutatások elsősorban a retrospektív, azaz a múltbeli eseményekre való emlékezést vizsgálta.
“Ezúttal azt szerettük volna szemügyre venni, hogyan használjuk emlékezőtehetségünket a jövőben… mint például mikor emlékezünk rá, hogy be kell vennünk a gyógyszerünket, vagy felhívnunk édesanyánkat, vagyis hogyan hat az alvás a prospektív memóriánkra” – magyarázta Scullin. “Agyunk a jövőre van hangolva, illetve arra, hogyan érjük el jövőbeli céljainkat.”
Scullin, és társa Mark McDaniel, a Washington University pszichológus professzora, rájöttek, hogy azok az emberek, akik aludtak egy emlék feldolgozása vagy elraktározása után, jobban átlátták terveiket, mint azok, akik alvás előtt próbálták elvégezni teendőiket.
A pszichológusok arra is rájöttek a kutatás segítségével, hogy azok az emberek, akik helyi vagy szituációs kontextusba helyezték tennivalóikat, eredményesebbek voltak a teljesítés során, mint azok, akik nem tették ezt.
Abban a csoportban, ahol a feladat az volt, hogy elalvás előtt vegyék végig jövőbeli tennivalóikat, az emlékezőtehetség tekintetében 30%-os javulást volt tapasztalható anélkül, hogy kontextusba helyezték volna teendőiket, a javulás pedig 50%-os volt azoknál, akik kontextusba is helyezték feladataikat – magyarázta Scullin. “Ilyen jelentős teljesítményjavulást semelyik másik (nem alvó) csoportnál sem tapasztaltunk.”
A kutatók 4 különböző csoportot vizsgáltak, melyek mindegyike 24 egyetemi hallgatóból állt. Kettő közülük kontrollcsoport volt – az egyiket reggel, a másikat esténként vizsgálták. A harmadik csoportnak reggelente adtak feladatokat, majd 12 órával később, lefekvés előtt tesztelték őket. A negyedik pedig megtanulta az esti rutint, majd 12 órával később – az esti alvás után – tért vissza.
A résztvevőknek egy sor memóriafeladatot kellett megoldaniuk. A gyakorlatokat aztán később ismét megkapták ugyanabban a sorrendben, mint először, de ezúttal 150 tétel szerepelt egy adagban. Voltak olyan tesztek, melyek olyan szokásos napi tevékenységeket szimuláltak, mint a TV nézés vagy a vezetés.
Azok, akiket reggel, alvás után újrateszteltek sokkal jobban teljesítették a prospektív memóriával kapcsolatos teszteket, mint azok, akiket elalvás előtt vizsgáltak. A kontrollcsoportok memóriájában nem tapasztal semmiféle változást.
“Ha nem alszunk eleget, azzal azokat a funkcióinkat is rontjuk, melyekhez abszolút szükséges az alvás: vagyis az asszociációk és a memória reaktiválását és erősítését.” – állítja Scullin.
A konklúzió tehát: az alvásra nem csak a pihenés miatt van szükségünk, hanem memóriánk egészségének megőrzése miatt is. És ami a napi teendőinket illeti, mindig elalvás előtt vegyük végig, és ne felejtsük el elhelyezni térben, időben, vagy adott helyzetben. Így biztosan emlékezni fogunk reggel arra, amit összeszedtünk magunknak este.
Leave a Comment