Március 29-én, vasárnap ismét előre kellett állítanunk az órákat egy órával. Ez rövidebb éjszakákat és hosszabb, világosabb estéket hoz magával, ám a szakértők szerint még ez a látszólag apró változás is komoly hatással lehet a szervezetünkre, különösen a biológiai ritmusunkra.
Elsőre jelentéktelennek tűnhet az egyórás eltolódás, a kutatások azonban azt mutatják, hogy ez az átállás felboríthatja a cirkadián ritmust. Ez a belső, körülbelül 24 órás „óránk” szabályozza az alvást, az éberséget, a hormonháztartást és még a hangulatunkat is.
Dr. Geoffrey Kelow, a londoni King’s College szakértője szerint a legtöbb ember nagyjából egy hét alatt alkalmazkodik az új időrendhez, ám sokaknál ez a folyamat jóval tovább, akár hetekig vagy hónapokig is elhúzódhat. A vizsgálatok arra is rámutattak, hogy a tavaszi óraátállítást követően rövid távon megnőhet a közúti balesetek, a szívrohamok és a depressziós esetek száma.
Bár a hosszabb nappalok sokak számára vonzóak, az esti világosság könnyen megzavarhatja az alvás természetes ritmusát. A fény ugyanis gátolja a melatonin termelődését, amely az elalvás egyik kulcsfontosságú hormonja. Ha késő este is erős fény ér bennünket, az megnehezítheti az elalvást és rontja az alvás minőségét.
A szakértők ezért azt javasolják, hogy a hálószobát tartsuk sötétben, lefekvés előtt csökkentsük a fényterhelést és lehetőség szerint kerüljük a képernyők használatát. Segíthet az is, ha már az átállást megelőző napokban fokozatosan korábban fekszünk le, reggel pedig igyekszünk minél több természetes fényt kapni. A következetes alvási rutin, valamint az esti koffein- és nehéz ételfogyasztás mérséklése szintén támogatja az alkalmazkodást.
Amikor a belső óránk összhangban van a nappalok és éjszakák váltakozásával, a szervezetünk egyértelmű jelzéseket ad az alvásra, az éberségre és az anyagcsere-folyamatokra vonatkozóan. A stabil cirkadián ritmus kiegyensúlyozottabb energiaszintet és jobb általános egészségi állapotot eredményez.
Ezzel szemben a rendszertelen alvás, az éjszakai munkavégzés, a gyakori időzónaváltás vagy a túlzott esti fényterhelés mind hozzájárulhatnak a biológiai ritmus felborulásához. Ez hosszú távon növelheti az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát.
Az Európai Bizottság már 2018-ban javaslatot tett az óraátállítás eltörlésére, és egy nyilvános konzultáció során a válaszadók 84 százaléka támogatta is ezt a lépést. A tagállamok azonban azóta sem tudtak megegyezni, így az óraátállítás rendszere továbbra is érvényben maradt.
A tudományos álláspont szerint a téli időszámítás állandósítása lenne a legkedvezőbb az egészség szempontjából. Ha a nyári időszámítás egész évben maradna, az év nagy részében sötétben indulnánk munkába vagy iskolába, ami megfosztaná szervezetünket a létfontosságú reggeli fénytől.
A reggeli természetes fény ugyanis a biológiai óránk legerősebb szabályozója, amelyet a mesterséges világítás nem képes teljes mértékben helyettesíteni.
