A héten a lengyel abortusztörvény szigorítása mellett Bob Dylantől volt hangos a sajtó. A Svéd Akadémia csütörtöki döntésének értelmében a 2016-os Nobel-díj kitüntetettje az idén 75 éves amerikai zenész, dalszerző lett. A gratulációk mellett sokan bírálták ennek jogosságát, habár a költő egykor egy nemzedék szószólója volt, így munkásságának jelentősége vitathatatlan. Aki ismeri Bob Dylan nevét az tudja, aki pedig nem, az most megismerheti.
A Svéd Akadémia csütörtökön hirdette ki az eredményt Stockholmban, arra hivatkozva, hogy Dylan írásai az amerikai dalkincset bővítették. Ezzel az állítással a nagy többség egyet is ért, ám sokak azért vitatják ennek létjogosultságát, mert a művész jelenlegi munkái, anyagai már kevésbé bírnak olyan erővel, mint a pár évtizeddel ezelőttiek. Így tulajdonképpen miért is aktuális a jelenlegi kitüntetése? Főleg annak tükrében, hogy már így is számos díjjal büszkélkedhet (12 Grammy-díj, Pulitzer-díj, Francia Becsületrend, amerikai Elnöki Szabadság-érdemrend). Mostani elismerésével ő lett a harmadik ember a Földön, aki az Oscar aranyszobrocskája mellett egy Nobel-díjat is a magáénak tudhat. A kritikusok egy része egyébként azzal is takarózik, hogy kevésbé ismert írókra is kerülhetett volna a fókusz, ahelyett, hogy egy amúgy is nemzetközi hírnevű költőt jutalmaz az Akadémia, aki egyébként ritkán vagy igen fukar módon mond köszönetet az efféle elismerésekért. Jason Pinter, amerikai író a Twitteren így kommentálta a hírt:
Ha Bob Dylan irodalmi Nobel-díjat kaphat, akkor Stephen Kinget be kellene választani a Rock and Roll Dicsőségcsarnokába (Rock and Roll Hall of Fame) legendái közé.
Ám Bob Dylan neve ennek ellenére is mérföldkő a zenetörténelemben és a modern amerikai líra kialakulásában. Munkássága és energiája egy egész generációnak adott löketet a háborús időkben, s vált egyfajta szószólójukká. A hatvanas évek egyik legmeghatározóbb protest dala volt 
például a Blowin’ in the wind, melyet már az ikonikussá vált második lemezén jelentetett meg. Igen fiatalon elkezdett írni és úgy vélte, hogy a folk-dalok amellett, hogy kiválóak a maguk hagyományaival, egyúttal aktuál kérdésekben is kifejezőek lehetnek. Egy mesét, egy történetet vagy éppenséggel a valóságot is az emberek fülei elé tárják. Folk-dalokba öntve mondta ki korosztályának nagy muzsikusaival együtt az igaszságot és bátorították a hallgatókat, hogy merjék kinyitni a szemüket, kiállni az ügyekért, melyeket képviselniük kellett a ziláltabb időkben. Amit például a hatvanas évek végén kialakult kiábrándultság képzett akár politikai szempontból, akár a vietnámi háború tilatkozásaképpen.
Dylan sok arcát megmutatta már legyen az a bőrdzsekis rockzenész, a színész vagy a megtért, nyilvánosságtól elvonult keresztény. Zsenialitása a megújuló alkotóvágyában és kifejezőerejében is megmutatkozik. Az angolszász költői tradíció képviselőjeként írásait már eddig is rengetegen elemezgették, ezek után pedig végképp próbálják is majd. Aki esetleg itthon is erre szánná a fejét annak ajánlom a hazánkban megjelent kötetei közül a Dalok és a Mit fújt a szél? című könyvek forgatását vagy az életképeinek, nagy sztorijai közt való elmerülést a háromrészesre tervezett Krónikák című sorozatból. Egyelőre csupán az első kötet került kiadatásra (vagy egyáltalán megírásra), ugyanakkor páratlan olvasmány önmagában is a hatvanas-hetvenes évekbeli beat-életérzésből, lázongásból és keserédes ízvilágból, melyben szerepet kap rengeteg nagy zenész és író is.
Amikor kijelenti, hogy az erkölcs helyét a politika vette át, és a politika nyers erőből áll, az nem gyerekjáték. Azt el lehet hinni neki. Akárki vagy, pontosan azt teszed, amit mondanak neked. Beadod a derekad, vagy véged. Kímélj meg a reménységről, az igazságosságról szóló hülyeségektől. Nézzünk már a mélyére a dolgoknak. Erkölcsi rend nem létezik. El lehet felejteni. A morálnak semmi köze a politikához. Nincs is közöttük átjárás. Az ember vagy fent van, vagy lent. Ilyen a világ, és ezen semmi sem változtathat. Eszelős, zűrzavaros a világ, ezzel szembe kell nézni. (Bob Dylan: Krónikák – Első kötet c. könyv, fordította: Révbíró Tamás)
A díj kihirdetését követően a nevéhez, személyéhez kapcsolódó könyvek eladási rátái erőteljesen megugrottak. Az önéletrajzi könyve az amazon.com eladások alapján a 15 690. helyről a 260. helyre lépett elő, akárcsak az Akadémia által kiemelt Blonde on Blonde elnevezésű korongja. Természetesen a Bob Dylan’s Greatest Hits válogatás is előkelő helyen zárt, mely kiváló alapanyag lehet kezdő érdeklődők számára az I’m not there című elképesztő castinggal ellátott filmmel együtt. (Bár a film megtekintéséhez nem árt némi életrajzi utánajárás, hogy olyan részletek is a helyükre kerüljenek, mint a filmben megjelenő szimbólumok jelentései. – a szerk.)
Összességében a művész mögött csodálatos életpálya áll és rengeteg ember életére volt és lesz is hatással az elkövetkező évtizedekben. Épp ezért nem csak hogy érdemes, de ajánlott ismerni Bob Dylant, hisz vele együtt egy magával ragadó korszakba is bepillantást nyerhetünk.
Képek forrása: Metrolyrics, SCTimes
