Ha találsz ismerőst, aki aktívan couchsurfingel, akkor még inkább izgathat, mi is az. Mi találtunk, Kriszta személyében, aki egy életvidám, talpraesett nő, ezért alaposan ki is faggattuk tapasztalatairól és a bizalom kialakulásáról, de volt szó perverziókról, társkereső módról is. Beszélgetésünk első felében érintjük a szállás és fogadás különös oldalait, illetve az utazások emberformáló részét.
Hogy jött össze a legelső „kanapészörf”?
Szakítottunk párommal, így tudtam, hogy egyedül kell terveznem a nyaralást. Ez egy nagyon jó lehetőség volt arra, hogy körbenézzek egy idegen országban. Gyakorlatilag Belgiumban a holland részt körbeutaztam, úgy, hogy kezdtem Oostendben a tengerparton, majd szépen haladtam kelet felé. Brugge (ejtsd: brüzs – a szerk.), Gent, Antwerpen, Brüsszel. Nem voltam egyedül, csak addig, amíg egyik vasútállomásról átvonatoztam a másikra.
Alapvetően, ha fogadsz valakit, általában kimész elé az állomásra, hazaviszed, lepakoltatod a cuccait, megeteted, megkávéztatod, tisztasági intézkedések, stb. Ha úgy egyeztek meg, elviszed egy városnézésre, beszélgettek a kultúráról, az életről, egymás tapasztalatairól, ki mit látott, hallott.
Te Szegeden fogadtál is utazókat. Milyen volt velük?
Május elsején volt az első vendégem, egy spanyol srác. Kimentünk majálisozni, várost néztünk, bár még nagyon bizonytalan voltam, hogyan is legyek jó host. Összesen három napot maradt, ami elsőre kicsit sok volt – spanyol habitusából kifolyólag egész nap beszélt, és nem nagyon volt privát szférám mellette. Érdekes tapasztalat volt kezdésnek. Ő viszont már száznál is több ember fogadott otthon, Sevillában, így sokat beszélgettünk erről a rendszerről, hogyan működik, milyen embertípusokkal, utazókkal lehet találkozni.
Volt egy német srác, nagyon aranyos és értelmes fickó. Pont jókor jött, épp sörfesztivál volt a városban, így meg tudtam vele kóstoltatni rengeteg szegedi és más magyar kézműves sört is. El volt ájulva, azt mondta, Németországban közel sem ilyen finomak a sörök!
Típusokat említettél.
Sok féle couchsurfer létezik. Van, aki csak az ingyen szállást látja a dologban, és azt mondja, „Jó, figyelj, 6-ra érkezem, ott alszom, reggel 8-kor lépek”. De alapvetően, aki nyitottabb, annak sokkal többet jelent egy ilyen lehetőség: az a lényeg, hogy minél több féle embert, kultúrát ismerj meg, minél több tapasztalatot tudj cserélni.
Volt egy francia lány, ő már régóta a rendszer része: átszelte Norvégiát, Svédországot, Dániát, de a keleti szférában is otthonosan mozog. Rengeteg érdekes dolgot mesélt, az árakról, a lehetőségekről, mit és hogyan érdemes csinálni, ha északra tervezném a következő utazásom. Tőle kaptam a tippet, hogy Belgiumban 26 év alatt minden útra kedvezmény van a vasúton. Továbbá bárhonnan vásárolsz a repülőtérig vonatjegyet, az csak 6 euró – mindegy, honnan mész oda. Nem biztos, hogy ilyenekkel tisztában vagy, mielőtt utazol valahova. Ha van valaki, aki megosztja ezeket, az nagy segítséget jelenthet.
Egy hotelben semmi pluszt nem adnak neked. A couchsurfinges rendszeren keresztül olyan dolgokat is tapasztalhatsz, amivel egyébként nem biztos, hogy találkozol. „Stay with locals.” Én a szír fogadóim által nagyon érdekes ételekkel és fogyasztási szokásokkal találkoztam, szóba kerültek a vallási kérdések is, de mindenki szívesen adott valamit a saját kultúrájából. Komoly beszélgetéseket folytattunk szülőföldjük helyzetéről is.
A legtöbb utazó egy napot marad. Jön délután, elmegyünk egy városnézésre, itt alszik, másnap reggel, délben indul tovább. Ahogy én észrevettem – Szeged egy tranzit zóna –, aki Magyarországra jön, Szerbiába, Romániába, Horvátországba, Montenegróba tart. Vagy fordítva: délről jönnek, Szegeden, Budapesten át Szlovákiába, Lengyelországba tartanak.
Lehet ezzel visszaélni?
Biztos vagyok benne. Például a belga srác, aki fogadott Gentben, ott hagyott engem egyedül éjszakára, ő elment bulizni… Kirakott egy reggelizős kosarat, ötven féle kajával. „Ha nem ébrednék fel, mielőtt mész, akkor jó utat”.
Biztos, hogy vannak buktatói (többen kérdezték, nem félek-e, hogy kipakolja a szörfösöm a lakást, amíg elmegyek dolgozni), de ugyanolyan értékelő rendszer van, mint a Vaterán vagy eBayen, így az utazóról írt referenciák nagyban befolyásolják azt, hogy választod-e őt vagy sem. Egy-egy regisztrációnál adatlapot kell kitölteni, ami tartalmaz fényképet, egy rövidebb-hosszabb leírást a couchsurfer személyiségéről, otthonáról (ha fogad is vendéget). Azután jönnek a referenciák, amelyekből le lehet szűrni, kivel hogyan lehet eltölteni az időt, milyen élményekkel tudja gazdagítani az utazásod. Láttam már negatív visszajelzéseket is, ezek pedig jó figyelmeztető jelzések.
Milyen buktatókba futottál eddig?
Nem igazán találkoztam ilyen esettel, hál’ istennek. Nyilván én még kezdő vagyok, tehát utazásaim és fogadásaim száma összesen 15 körül mozog. 80-90 találkozás után az ember jóval többet lát, tapasztal… Nem volt eddig még sem rossz vendégem, sem rossz szállásadóm.
Tényleg használják ezt más funkcióval? Társkeresős elhajlásokra gondolok például.
Használják, igen. Hollandiából érkezett egy olyan ajánlatom, amiben egy idősebb fickó azt ecsetelte, milyen „spirituális dolgokat” szeretne velem kipróbálni. De találkoztam olyannal, aki azt mondta a „nudista felfogást” képviseli, ehhez mérten legyél a vendége… És meglepő módon van 120 referenciája, szóval biztos, hogy vannak, akiknek ez bejön. Nem személyes megkeresés alapján, de láttam olyan profilt is, aki különböző szado-mazo játékokkal csábította az utazókat…
De olyan szempontból jó, hogy ezt ők nyíltan vállalják. Így nem érhet kellemetlen meglepetés. Tisztázzák időben, hogy nekik ilyen „elhajlásuk” van, ezzel számolj. Így el tudod dönteni, hogy vagy-e annyira nyitott, hogy belevágsz valami újba. És mindig lesznek, akik belemennek, láttam a referenciáikat. Én elég nyitottnak érzem magam, de ez már nekem is sok. 🙂
Szerencsére ilyenekkel ritkán lehet találkozni, de a meglepetés elkerülése érdekében jó, ha tisztában vagyunk létezésükkel.
Utazóként vannak már kedvenceid? 
A szírek. Három különböző szír fogadott három különböző városban, és mindegyikükről elmondható, hogy iszonyatosan rendesek és tiszták, a földről lehetne náluk enni, akkora rend és fegyelem van a lakásukban. Nagyon vendégszeretők voltak, nem engedték, hogy bárhol is fizessek – se kávéért, se sörért, se semmiért. Főztek nekem ebédet, és mindig lesték, mivel kínálhatnak. Akkora vendégszeretettel fordultak felém, amit még én sem tudtam elképzelni. Hihetetlen, hogy mekkora jó szívük van, nekem a szír srácok megismerése nagyon sokat jelentett.
A mai napig tartjuk a kapcsolatot Whatsappon.
Csoportokat szoktak befogadni?
Nem jellemző, de volt már olyan, hogy négyen szerettek volna jönni hozzám. Én sajnos maximum két főt tudok fogadni. A leggyakoribbak az egyedüli utazók, de akadnak párok is. Két embernek már egy kicsit nehezebb szállást találni, de nem lehetetlen.
Meddig tarthat ráhangolódni erre az egészre?
Az első vendég fogadása mindenképp vízválasztó. Attól függ, milyen habitusú utazót „fogsz ki”. Meg tudja hozni a kedved, de ugyanakkor el is veheti. Én az első, három napos maratoni fogadásom után elgondolkoztam, de kiderült, hogy az viszonylag egyedi esetnek minősült. A következő vendégeim mind kedvesek, aranyosak voltak, és nem éreztem senkit sem terhelőnek. Ez a fogadás része.
És az utazás?
A belga út előtt féltem egy kicsit, az első fogadóm nem is volt nagy szám. Viszont ami ez után következett, bőven kárpótolt mindent. Napról-napra kerestem szállásadókat, és csak a véletlenek közjátéka, hogy a szír férfiak mellett gazdagodtam a legnagyobb élményekkel. Na jó, nem hiszek a véletlenekben. Nem bántam meg, hogy kipróbáltam. Minden új ember megismerése egy kicsit olyan, mintha… nem is tudom… ismeretlen ismerőssel találkoznál.
A hajlandóság, hogy kipróbálj egy ilyen rendszert, már azt feltételezi, hogy megvan benned egy olyan nyitottság, amivel bátran elindulhatsz. Aki regisztrál és belekóstol a couchsurfing életérzésbe, teljesen más szemmel tudja nézni a világot.
Most már életed része lesz?
Lehetséges, igen. Nyilván attól is függ, mennyi időm és energiám lesz rá, de szeretném, ha az életem része lenne. A következő nyaralás tervezésekor biztos, hogy ez lesz az első, amit számításba veszek.
*
A folytatásban: az első kanapészörf előtt; a szír vendégszeretet; kulturális hatások; bizalom.
fotók: Farkas Kriszta
