Miért lehet évek óta visszatérő, vitaindító vendége az agyserkentés témájának a furcsa nevű gyógyszerhatóanyag, a modafinil? Mert a felsőoktatástól kezdve a hadászaton és a munkaerőpiacon át a tudományos kutatók életéig mindenhová beszivárgott, ám közel sem akkora tabuként, mint az illegális drogok. Mibenléte mégis rejtélyes, ellentmondásos információkat találni róla a világhálón.
Ismerjük vagy nem ismerjük?
Az Eduline oktatási portál még 2015 nyarán közölte egy angol egyetemi felmérés eredményét: az Oxford diákjainak negyede használ modafinilt mentális teljesítménye és ébersége fokozására. Egy kutatójuk úgy fogalmaz, ez az első szer, amely súlyos mellékhatások nélkül növeli a kognitív képességeket.
Részben ezt erősítik meg a legfrissebb vizsgálatok, egy 2011-es európai jelentés azonban egyáltalán nem. (lásd lejjebb) Közben a nemzetközi hadviselés már nagy tételben tart rá igényt, ami nem is csoda, tekintve, hogy a múlt században is igyekezett vegyi úton szabályozni az alvás rendes ritmusát és az elme erejét.
A szer egyik kifejlesztője ugyanakkor jelezte: nem arra való, hogy sokáig fennmaradjunk. Jelenlegi tapasztalataink szerint túladagolni nem lehet. Függőséget – úgy gondolják – nem okoz, molekuláris szinten (dopamin receptorok) mégis vannak erre utaló jelek.
Eközben egyébként mindenki csak találgatni tud, vajon hogyan fejtheti ki hatását, holott évtizedek teltek el első szintetizálása óta. Tudunk halálos kimenetelű esetekről és súlyos pszichés zavarokról is a szer használatával szoros összefüggésben. Mihez kezdjünk vele ezek után?
Európában felül kellett vizsgálni
A modafinilt korábban felírták bizonyos alvás alatti légzési rendellenesség (apnoé) kezelésére, többműszakos munkarend miatti alvászavarokra, kóros aluszékonyságra, valamint narkolepsziára. Csakhogy ez szépen, csöndben megváltozott.
Az Egyesült Királyság 2010-ben kezdeményezte a hatóanyag felülvizsgálatát az Európai Gyógyszerügynökségnél (EMA), többek között a civilek fogyasztási szokásainak megváltozása, egy haláleset és némely súlyosabb, életveszélyes mellékhatás miatt!
Az EMA emberi felhasználásra szánt gyógyszerekkel foglalkozó bizottsága az előnyök és a kockázatok arányát értékelte újra minden, modafinil hatóanyagot tartalmazó szer esetében, amelyeket Európában addig forgalmaztak. Ma úgy áll a helyzet, hogy ezek alapján az ilyen készítményeket kizárólag narkolepszia kezelésére javasolják, és a fent említett zavarok esetén már nem használhatók.
Ettől függetlenül, fáradtságot száműző működése végett számos rendellenesség, betegség kezelésének képezheti részét, a depressziótól a Parkinson-kórig. A legfrissebb kutatások éppen 2015-ben láttak napvilágot, és felöleltek 24 tanulmányt 1990 óta, valamint vizsgálták a modafinil egészségesekre kifejtett hatásait.
Utóbbi eset kapcsán megállapították, hogy további, megbízhatóbb tesztekre lesz még szükségük. Eltérő mértékű teljesítményfokozást tapasztaltak attól függően, hogy mely kognitív területet milyen hosszú és komplex feladatokkal tesztelték.
Eszerint minél összetettebb és hosszabb az agyi munka, annál eredményesebb a szer használata. Lényeges eltérés az EMA jelentésével szemben, hogy a mellékhatásokat elhanyagolhatónak minősítették. Továbbra sem tudják, pontosan miképpen működik a vegyület.
Gyógyszerkarrier
Ahhoz képest, hogy alig van már betegség, amire javallott felírni, vannak, akik életvitelszerűen alkalmazzák a megterhelő mindennapok különböző kihívásaival szemben. Nemcsak menedzserek, hanem programozók, újságírók, üzletemberek, sőt kutatók is, na és persze a hallgatók.
Számos beszámolót találni fórumokon, ezek gyakran árnyalják a hivatalos kísérletek által rajzolt képet. Ilyen például, amikor a fókuszálási képesség nőtt, viszont a kreativitás csökkent, vagy hogy a modafinilt szedő diákoknak egyéb gyógyszert kell magukhoz venniük, hogy aludni is tudjanak.
Magától értetődő, hogy közben a világ hadseregei is hatalmas pénzösszegeket fektetnek a szer speciális kutatásába, beszerzésébe. (Az amfetaminban már nem bíznak, voltak balesetek.)
A modafiniles medicinák karrierjében a civilizálódási tendencia nagyvonalakban a következő módon alakult: kezdetben az alvászavarosok szenvedése, majd az idősek mentális problémái közé fészkelték be magukat. Aztán az amfetamin trónfosztására készülvén megtették (és teszik ma is) tiszteletköreiket a katonai akciók során, amelyekből aztán van bőségesen.
Végül az alkalmas betegségek egyre szűkülő köréből kiszabadultak a mentális teljesítményfokozók civil játszóterére, kvázi konkurenciát alkotva a legális és illegális piacon. Mivel az egészségesek pályáján még újoncok, alapos vizsgálatuk hosszadalmas, megítélésük alakulóban van. Kockázatuk egyelőre látszólag nem sok, az is inkább spekulatív, megerősítésre szorul.
Kis túlzással, most valahol a koffein és a kokain között trónolnak, és egyre többen szeretik, sőt a jelek szerint a határ a csillagos ég – már a Nemzetközi Űrállomás asztronautái is használják hosszabb küldetéseik idején.
Magyarország ébersége
Itthon valószínűleg már nem modafiniltől fognak a hallgatói agyak erőre kapni. 1992-től forgalmazták a Vigil nevű gyógyszert (vigilitás: éberség), de az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) adatbázisában 2010-ig szerepelt – vagyis addig lehetett legálisan beszerezni, rendelni belőle.
Más nootropikumok, például a piracetam továbbra is kaphatók. Ha környezetünkben ritkán is hallunk róluk, népszerűségük nem csekély. Már csak a komplex hatásuk miatt is roppant vonzóak: élénkség, jobb felfogás, memória, koncentráció.
Ezek alternatíváiként patikákban, esetleg drogériákban is találkozhatunk koffeintablettákkal vagy akár természetes alapanyagú serkentőkkel, amelyeknek köze lehet ginzenghez, guaranához vagy épp a Ginkgo bilobához.
A legtermészetesebb megoldás azonban – ideális esetet elképzelve – kétségkívül a túlhajtás kerülése, a szükséges mennyiségű alvás, mozgás és a megfelelően sokoldalú étrend, melyeket valóban hatékony élénkítő teákkal egészíthetünk ki, ha “helyzet” alakul ki. Igaz, ezek valóban nélkülözik egy tabletta kizárólagos előnyeit, mint az azonnaliság vagy a drasztikus hatás.
A különböző, modafiniles neurodoppingolással kapcsolatos aggodalmak külföldön a következők: Meddig lesz ez egyszerre szép és igaz? Beépül-e elvárásként a vállalati kultúrákba a teljesítmény ilyen szintű legális fokozása? Lesznek-e mentális doppingtesztek a felsőoktatási intézményekben? Hogyan kezeljük, ha valaki így jut előnyökhöz? Okoz-e ténylegesen függőséget?
Az itthoni körülményeket elnézve, mi csak azért nem félünk amiatt, hogy a következő években valami új serkentőszer esetleg beszivárog a közép- vagy általános iskolákba, mert az olcsó energiaitalok jelenleg stabilan tartják pozíciójukat… Persze nem tudhatjuk, kiből milyen döntéseket hoz még ki az oktatási gépezetünk, és főleg mikor.
