A világ lassan elveszíti azokat a beszélgetéseket és hétköznapi szóváltásokat, amelyek színt adnak a mindennapoknak. Egy friss kutatás szerint az emberek évente átlagosan 338 szóval kevesebbet használnak a mindennapi kommunikációjuk során. A jelenség hátterében a kutatók szerint az áll, hogy egyre több időt töltünk okostelefonokhoz kötve, önkiszolgáló rendszereket használva és a közösségi médiában elmerülve.
Két pszichológus, az University of Arizona és a University of Missouri–Kansas City munkatársai arra vállalkoztak, hogy felmérjék, hány szót ejtenek ki az emberek naponta. Elemzésükhöz 22 különböző kutatás adatait használták fel, amelyekben több mint 2200 résztvevő vett részt, főként az Egyesült Államokból, de Európából, Ausztráliából és Mexikóból is.
Ezek a vizsgálatok eredetileg nem a napi beszédmennyiség mérésére irányultak. Olyan témákat vizsgáltak, mint a mellrákkal való megküzdés, a válás utáni alkalmazkodás, a meditáció társas hatásai vagy a párkapcsolati dinamika. A kutatók azonban a rendelkezésre álló adatokból mégis képesek voltak megbízható következtetéseket levonni arról, hogy a résztvevők mennyit beszélnek nap mint nap.
Az eredmények szerint 2005-ben egy átlagos ember naponta körülbelül 16 000 szót mondott ki. Ez magában foglalta a családi beszélgetéseket, a munkahelyi eszmecseréket, vagy akár a hétköznapi udvariassági szóváltásokat is egy bolt pénztáránál.
Ezt követően azonban évről évre egy lassú, de egyértelmű csökkenés figyelhető meg: naponta átlagosan 338 szóval beszélünk kevesebbet. 2019-re ez azt jelentette, hogy a napi szóhasználat már csak körülbelül 12 700 szóra csökkent.
„Bár a napi 338 szó elsőre nem tűnik jelentősnek, ezeknek az elveszett szavaknak a hatása idővel összeadódik” – áll a kutatásban.
„Ez azt jelenti, hogy évente több mint 120 000 szóval beszélünk kevesebbet, mint az előző évben. 2005 és 2019 között a napi szinten kimondott szavak száma mintegy 28 százalékkal csökkent. Ez a visszaesés valódi beszélgetések eltűnését tükrözi – kicsikét és nagyokét egyaránt, amelyeket már nem folytatunk egymással” – teszik hozzá a szerzők.
A visszaesés különösen a fiatalok körében látványos. A 25 év alattiak esetében évente átlagosan 452 szóval csökkent a napi beszéd mennyisége, míg a 25 év felettieknél ez az érték körülbelül 314 szó.
A kutatók szerint a közösségi média térnyerése jelentős szerepet játszik ebben a folyamatban, de nem ad teljes magyarázatot. Általánosságban elmondható, hogy a mindennapi, spontán társas interakciók száma csökken. Ma már egy ételrendeléshez alkalmazást használunk ahelyett, hogy felhívnánk az éttermet, és ha útbaigazításra van szükségünk, inkább a telefonunk térképét nézzük meg, mintsem megszólítsunk valakit az utcán.
Fontos ugyanakkor, hogy a kutatás kizárólag úgynevezett nyugati országok adataira épül, amelyekre jellemző az individualista szemlélet és a magas technológiai fejlettség. A szakértők szerint egyáltalán nem biztos, hogy más, közösségközpontú kultúrákban hasonló mértékű csökkenés figyelhető meg.
„Nem rendelkeztünk adatokkal kollektívabb kultúrákból, ezért nem általánosítanám ezeket az eredményeket globális szinten. A személyes tapasztalataim alapján az ilyen spontán, hétköznapi interakciók más régiókban még mindig természetesebbek. Ugyanakkor ezt jelenleg nem tudjuk adatokkal alátámasztani” – mondta Matthias Mehl, az Arizonai Egyetem professzora.
A legfontosabb kérdés azonban az, hogy mindez mit jelent az egészségünkre, a boldogságunkra és az általános jóllétünkre nézve. Az ember alapvetően társas lény, aki a beszélgetésekből merít energiát. A hangszín, a hangsúly, a finom árnyalatok és a személyes jelenlét mind hozzájárulnak ahhoz az élményhez, amit egy valódi beszélgetés nyújt. Felmerül a kérdés: képes lehet-e egy online kommentfolyam helyettesíteni azt az egyszerű, mégis jelentős kérdést, hogy „Milyen napod volt?” A kutatók szerint erre nagy valószínűséggel nem.
„Szakmai véleményünk szerint a személyes, élő beszélgetések más társas és kognitív folyamatokat mozgatnak meg, mint az írásos kommunikáció. Ezek olyan előnyöket kínálhatnak a jóllét szempontjából, amelyeket az alkalmazások és a közösségi platformok nem tudnak könnyen pótolni” – írják a szerzők.
„Kiemelten fontos, hogy a lehető legpontosabb tudományos módszerekkel vizsgáljuk ezeket a lassú társadalmi változásokat, amelyek jelentősen befolyásolják az életünket. Már az is sokat számíthat, ha naponta néhány száz szóval többet beszélünk – ez egyszerű, mégis hatékony módja lehet az elszigeteltség csökkentésének és a magány egyre növekvő problémájának enyhítésére” – teszik hozzá.
A kutatók szerint ahhoz, hogy ne merüljünk bele végleg a csendbe, tudatos lépésekre van szükség. Érdemes visszahozni legalább egy részét annak a néhány száz szónak, amelyet még nem is olyan régen természetesen megosztottunk egymással a mindennapok során.
