Bizonyára tisztában vagyunk azzal, hogy a stressz, különösen, ha krónikus és nagy dózisban jelentkezik, súlyos negatív hatással van az egész szervezetre, fizikai és mentális egészségünkre. És valószínűleg van legalább egy ember a környezetünkben, akiről úgy érezzük, hogy szó szerint megrövidíti az életünket. Kiderült, hogy ez nemcsak metafora, hanem tudományosan bizonyított tény.
Az Amerikai Tudományos Akadémia néhány nappal ezelőtt publikált új tanulmánya szerint az életünkben „nehéz” emberek valóban idő előtt öregíthetnek minket. A hangsúly az ember környezetében lévő úgynevezett „idegesítő” embereken van, akik mindig problémákat okoznak, megnehezítik a velük való kommunikációt és ezáltal az életünket.
A tanulmányban részt vevő több mint 2000 ember adatai alapján minden ilyen személy az életünkben 1,5%-kal gyorsabb biológiai öregedéshez vezet. Más szóval, biológiailag 9 hónappal idősebbé tesz minket a kronológiai életkorunkhoz képest.
Miért pont a hozzánk legközelebb állók okozzák a legtöbb stresszt?
A kevésbé jó hír az, hogy az életünket szó szerint megrövidítő „bosszantó” emberek gyakran a családtagjaink. Különösen a házastársunk és a gyermekeink tartoznak ebbe a körbe. Nem azért, mert rosszat akarnának nekünk, hanem mert velük töltjük a legtöbb időt és velük kerülünk a legtöbb érzelmi helyzetbe is.
Ráadásul ezekből a kapcsolatokból nem lehet egyszerűen kisétálni. Ha egy barátunkkal feszültté válik a kapcsolat, könnyebben le tudjuk csökkenteni a vele való találkozások idejét, egy családtag vagy egy élettárs esetében viszont ez nem igazán opció. Ez a folyamatos közelség pedig könnyen krónikus stresszhez vezethet.
A kutatások szerint a következő „legmérgezőbb stresszforrást” a mindennapokban gyakran a kollégák és a lakótársak jelentik. Velük szintén sok időt töltünk együtt, és az együttműködés ebben az esetben gyakran kötelezettségeken alapul.
Az egymásra utaltságból fakadó kapcsolatok mindig több feszültséget hordoznak
A pszichológusok szerint ennek nagyon egyszerű oka van: azok a kapcsolatok, amelyek valamilyen kötelezettségre épülnek, általában több konfliktust és feszültséget hordoznak.
Egy párkapcsolatban például közös döntéseket kell hozni a pénzügyekről, a gyereknevelésről vagy a mindennapi feladatokról, a munkahelyen pedig határidők, elvárások és felelősségek jelennek meg. Ezek a helyzetek természetes módon generálnak stresszt.
Ezzel szemben a baráti kapcsolatok sokszor lazábbak: ha úgy érezzük, hogy valaki túl sok negatív energiát hoz az életünkbe, egyszerűen ritkábban találkozunk vele. A családi és munkahelyi kapcsolatokban azonban sokkal nehezebb távolságot tartani.
Mit tanulhatunk ebből a mindennapjainkra nézve?
Az ilyen kutatások fontos felismerésekhez vezethetnek. Az egyik legfontosabb tanulság az, hogy mennyire számít, kiket engedünk közel magunkhoz.
Persze nem választhatjuk meg a családunkat, de sok más kapcsolat igenis rajtunk múlik. Ide tartozik például az élettársunk kiválasztása vagy akár az a közeg is, amelyben dolgozunk.
A másik fontos kérdés, amit érdemes feltenni magunknak: vajon mi magunk nem válunk-e néha azzá a bizonyos „bosszantó emberré”?
Mindannyian voltunk már türelmetlenek, ingerültek vagy túl kritikusak, különösen azokkal, akiket a legjobban szeretünk. Pedig éppen ezek a mindennapi apró konfliktusok azok, amelyek hosszú távon felhalmozódva komoly feszültséget okozhatnak egy kapcsolatban.
Egy kis önreflexió sok stressztől megkímélhet
Talán éppen ezért érdemes néha megállni egy pillanatra és kívülről ránézni a saját viselkedésünkre is. Egy kedvesebb mondat, egy kis türelem vagy egy őszinte bocsánatkérés sokszor többet számít, mint gondolnánk.
A jó kapcsolatok ugyanis nem attól működnek, hogy soha nincs bennük konfliktus, hanem attól, hogy a felek képesek odafigyelni egymásra.
És végső soron talán ez a legfontosabb felismerés: azok az emberek, akik a legtöbb stresszt okozhatják az életünkben, egyben a legnagyobb boldogságforrásaink is lehetnek, ha sikerül egészségesen működtetni a kapcsolatainkat.
