Olyan filmeket gyűjtöttünk most össze, amelyek az erotikát járják körül: vagy egy-egy jelenetük vagy valamelyik szereplőjük, illetve egy rövid kapcsolat lezárása után elharapózó indulatok miatt váltak emlékezetessé. A lista most is szubjektív.
Szigorúan ellenőrzött vonatok (Ostře sledované vlaky, 1966)
Bohumil Hrabal 1965-ben megjelent regényét egy évvel később Jirí Menzel ültette át a vászonra.
A második világháború idején játszódó történet főhőse Milos, az ifjú forgalmista, akit sikertelen öngyilkossága után kiengednek a kórházból, és újra szolgálatra jelentkezik az állomáson, ahol különös társaság verődött össze. Itt dolgozik Hubicka forgalmista úr, a nagy szoknyavadász és bohém életművész, aki egy unalmas szolgálati éjjelen az összes fellelhető hivatalos bélyegzőt rányomja a távirász kisasszony pucér hátsójára, amiből éktelen skandalum kerekedik. A botrány legfőbb kárvallottja az állomásfőnök úr, a megszállott galambtenyésztő, akit csak ezek az apró szárnyas jószágok érdekelnek. További szereplő még a felesége, aki esténként az irodában horgolgat. Ebbe a kisszerű, ám a háborús körülmények között mégis idillinek tetsző világba robog bele egy szigorúan ellenőrzött vonat, egy lőszerszállító katonai szerelvény, amelyet Hubicka forgalmista úr szíve szerint felrobbantana. A hősi feladatra az immár férfivá érett Milos vállalkozik…
A Hrabal által játékosan, humorral és iróniával fűszerezett történet a listánkra az éjszakai pecsételésnek köszönhetően került fel, hiszen olyan erotikusra sikeredett, hogy ha egyszer valaki látta a filmet, nehezen felejti el a jelenetet.
Szerelempatak (2013)
A dokumentumfilm hőse a több mint 80 éves Feri bácsi, aki egy erdélyi, kis magyarlakta faluban él. A javíthatatlan romantikus szerelmi kalandjait követi nyomon a falubeli asszonyokkal.
Sós Ágnes munkája az idős korosztály erotikus történeteiből merít. A filmben szereplő 80 felettiek nem titkolják, amit a testi és lelki szerelemről tapasztaltak. Olyan egyedi történeteket mesélnek el, amelyek univerzálisak, és az életigenlés mementói lesznek. A merész témaválasztáson túl a film legnagyobb erőssége, hogy hús-vér emberek (négy férfi és öt asszony) a szereplők, akik önmagukat adják. Elég csak a közel tízperces aranyköpésekkel teli zárójelenetére gondolni, amelyben az idős asszonyok gurulnak a nevetéstől egy domboldalon.
Vágyak szerelmesei (Thanks for sharing, 2012)
Három, a gyógyulás különböző fázisában levő férfi küzdelmeit követhetjük nyomon. Közös pont az életükben a függőségen kívül az önsegítő kör. A központi szereplő Adam (Mark Ruffalo), aki már öt éve „tiszta”. Puritán módon berendezett világa azonban fenekestül felfordul, amikor megismerkedik a tökéletesnek tűnő nővel, Phoebével (Gwyneth Paltrow). Azonban közel sem biztos, hogy a férfi képes még érzelmekre ennyi év elteltével, és hogy a találkozásuk nem okoz-e visszafordíthatatlan károkat benne. Adam mentora és az önképző kör vezetője, Mike (Tim Robbins) már teljesen gyógyult, mind az alkohol, mind a szexfüggőséget tekintve. Az ő élete csak első ránézésre tűnik tökéletesnek, a felszínt megkaparva sötét titkokat találunk. A legnehezebbnek tűnő eset mentora maga Adam lesz. A doktorként dolgozó fiatal Neilről (Josh Gad) hamar kiderül, hogy inkább perverz, mint szexfüggő. Ám nem biztos, hogy ő a legreménytelenebb hármójuk közül.
Lehet-e őszintén szerelmes egy szexfüggő? Elválasztható-e egy szexmániás számára a szex a szerelemtől? Képes-e egy ilyen ember a hűségre? Ezek a kérdések állnak a film központjában. Az elsőfilmes Stuart Blumberg (A gyerekek jól vannak Oscar-díjra jelölt társírója) bemutatkozó alkotása Steve McQuenn Shame – A szégyentelen című filmjével ellentétben a naposabb, optimistább oldalról fogta meg a témát. A szexfüggőség, ahogyan a filmből megtudjuk, nagyon nehéz helyzetek elé állítja a gyógyulni akaró embert. Főleg mai társadalmunkban és világunkban, ahol a nők mindent kipakolnak a kirakatba, a városok tele vannak félmeztelen csajok reklámjaival. A kirívó viselkedés ellen pedig csak annyit lehet tenni, hogy metró helyett biciklivel vagy taxival közlekedünk, nem nézünk tévét, nincs okostelefonunk és internet a számítógépünkön.
Elemi ösztön (Basic Instict, 1992)
Egy San Fransisco-i night club tulajdonosát, Johnny Bozt holtan találják az ágyában. Nick Curran (Michael Douglas) nyomozó kapja meg az ügyet. Az első számú gyanúsított Catherine Tramell (Sharon Stone), a titokzatos és kihívó regényírónő, aki Boz szeretője volt. Kiderül, hogy a gyilkosság pontos mása Catherine egyik könyvében leírt gyilkosságnak, Nick azonban nem tud ellenállni a nő vonzerejének.
A végkimenetelnek nincs jelentősége. Még annak sem nagyon, hogy ki volt a történetindító gyilkos. A film igazi lényege egy számító, intellektuális párviadal két, érzelmileg sivár, az emberélettel könnyen játszó ember között; két egyre beszűkültebb tudatállapottal küzdő érzelmi beteg macska-egér játéka ez, amelynek a szabályait – ezt mindvégig érzékeljük – Trammell írja. A nyomozó és az írónő között végig ott lebeg a kimondatlan kérdés, hogy vajon a nő ölte-e meg Bozt vagy sem. Tisztában vannak vele, hogy ha fény derül a dologra, akkor Curran is hamarosan követi. Addig csak a szex marad nekik: ez alatt kikapcsolhatják tudatalattijuk racionális felét, hogy szexuális ösztönük győzedelmeskedjen – de egy percig sem feledkeznek meg ez alatt az idő alatt sem arról, hogy a másik milyen veszélyes…
Amerikai szépség (American Beauty, 1999)
Lester Burnham (Kevin Spacey) egy megtört, kiüresedett életű kertvárosi családapa, akinek boldogtalansága családjára is kivetül: felesége, Carolyn (Annette Benning) a látszat ellenére sikertelen ingatlanügynök, lánya, Jane (Thora Birch) pedig tinédzserként saját maga elfogadásával nem tud megküzdeni. Azonban amikor belép az életükbe Jane szexi barátnője (Mena Suvari), valamint a frissen a szomszédba költözött, furcsa szokásokkal rendelkező srác (Wes Bentley), mintha lehetőség nyílna mindegyikük számára, hogy levetkőzzék a mindennapi élet képmutatását.
Bátor, szókimondó, ötletes és kifejezetten súlyos alkotásról van szó, mely korra és nemre való tekintet nélkül nagyon hamar berántja a nézőt – már az “És egy éven belül meg fogok halni.” kezdőmondat egyértelművé teszi, hogy nem egy könnyed vígjátékot fogunk kapni.
Végzetes vonzerő (Fatal Attraction, 1987)
Dan Gallagher (Michael Douglas), a sikeres ügyvéd könnyed kalandba bonyolódik a vonzó Alexszel (Glenn Close), amíg felesége távol van. Azonban belátja tévedését és lezárja a viszonyt. Igen ám, de Alex felbukkan, és nem hagyja magát lerázni. Mindenáron akarja a férfit, még akkor is, ha ehhez tönkre kell tennie Dan családját.
Egy újabb klasszikus erotikus thriller, amihez Michael Douglasnek is köze van. Alex Forrest a filmtörténelem egyik legriasztóbb pszichopatája, igazán felejthetetlen karakter. Miután megismerjük, egyértelmű lesz, hogy nemcsak egy szerető társra, hanem egy olyan valakire van szüksége, akit uralhat. Glenn Close alakítása félelmetes, ő viszi el a hátán a filmet.
Egy különc srác feljegyzései (The Perks of Being a Wallflower, 2012)
A film Stephen Chbosky könyvén alapszik, amelynek 15 éves főhőse, a magának való gimnazista, Charlie (Logan Lerman-Percy Jackson) magányosan tölti napjait. Legjobb barátja öngyilkossága után nem sikerül beilleszkednie kortársai közé. Élete gyökeresen megváltozik, amikor egy nap megismerkedik a különc testvérpárral, Sammel (Emma Watson – Harry Potter sorozat) és Patrickkel (Ezra Miller – Beszélnünk kell Kevinről), akik egészen új oldaláról mutatják meg neki az életet. Charlie megéli a tinédzserkor minden jó és rossz velejáróját, a féktelen bulizást, a szerelmet és a barátságot.
Ezek alapján úgy tűnik, hogy egy szokványos, az amerikai tinik életéről szóló történetet kapunk, azonban a mélyben sokkal több rejtőzik. Ahogyan egyre több mindent megtudunk Charlie és családja múltjából – főleg a hőn szeretett nagynénje jelenik meg a fiú több emlékfoszlányában –, úgy derül ki, hogy sokkal sötétebb titok nyomja a srác lelkét. És amikor kiderül, igazán nagyon üt.
A történet eleinte még használja a könyv érdekes felépítését, azaz hogy Charlie hétköznapjait egy kitalált barátjának írt leveleiből ismerjük meg, de ezt nem sokáig hangsúlyozzák. A regényt a 21. század Zabhegyezőjeként tartják számon.
Amerikai pite (American Pie, 1999)
Jim (Jason Biggs), Chris (Chris Klein) és barátaik (Thomas Ian Nickols, Seann William Scott, Eddie Kaye Thomas) megfogadják, hogy mire az érettségihez érkeznek, elvesztik szüzességüket. Sok idejük nincs hátra, így mindent megtesznek, hogy sikerüljön becserkészniük a kiszemelt hölgyet (Alyson Hannigan, Tara Reid, Shannon Elizabeth, Mena Suvari). Mindannyian más-más taktikát választanak, azonban van, akinek csak apja (Eugene Levy) tanácsai és egy almás pite jut.
A felnőtté válás meghatározó pillanat minden fiatal életében. Ezt mutatja be nagyon viccesen és szerethető figurákon keresztül a film – sőt az eredeti szereplőkkel készült további részek is. A srácok a világ bármely pontján élhetnének, hiszen a mindenkori tinik hasonló problémákkal és kérdésekkel foglalkoznak.
A miniszter félrelép (1997)
Vitt Péter (Kern András), a kormánypárt minisztere igazi nőcsábász. Legújabban az ellenzék egyik vezérszónokának titkárnőjét (Dobó Kata) próbálja megfűzni, és el is hívja az Astoriába. Ám az előjáték közben borzalmas felfedezést tesznek, az ablakpárkányon egy “hullát” találnak. Innentől elindul a hazugságokkal tarkított mókás őrület: hívatlanul felbukkannak a házastársak (Udvaros Dorottya, Kamarás Iván); a miniszter legjobb barátjának (Koltai Róbert) segítségére és önfeláldozására is többször szükség lesz. Az este eseményeinek irányítása pedig egyre inkább kicsúszik a miniszter kezéből…
