Ismerős az érzés, hogy legalább kettő, de inkább több színpadnál akarsz ugrálni és a kedvenc dalaidat ordítani egyszerre? Felveszed a harcot a sátorállítással? A májkrémet melegen tartod, és reménykedsz, hogy a hangyák ne találják meg a tartalék kekszed? A harmadik napnál már a hideg vízben való fürdés is rutinszerűvé válik, és belejössz.
EFOTT-történelem
Az EFOTT, vagyis az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója 1976 óta minden évben megrendezésre kerül, általában más-más helyszínen. Az 1970-es években a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség irányítása alatt szerveződtek a különböző nyári táborok, üdülések, korosztályok szerint mindenkinek más: a középiskolások az Országjáró Diákok Országos Találkozóján vehettek részt, a középiskola után rögtön munkába álló fiataloknak pedig az Ifjúmunkás Kempingek nyújtottak nyári kikapcsolódási lehetőséget. A felsőoktatásban tanulók részére – nehogy program nélkül maradjanak – létrejött az EFOTT a KISZ jóvoltából.
2015 óta Velence az EFOTT ideiglenes otthona, még nem tudni, hogy mennyi időre. Évente változik a házigazda intézmény is, idén a Pécsi Tudományegyetem tölthette be a házigazdaszerepet.
Az EFOTT & én
A gimnazista létem egyik mérföldkövének is nevezhetném az EFOTT-ot: néhány nap csak a barátok és nagyon sok idegen fiatal között, szülők nélkül, az ország másik felén, Miskolctapolcán, az otthontól kb. 200 km-re.
Ragyogó szemekkel tűrtük a több órás sorban állást – legalábbis így él az emlékeimben –, mindenféle tapasztalat nélkül vágtunk neki, még az érettségi előtt. Váltócipők, váltóruhák, váltóminden.
Akkor ott tizenévesen az EFOTT valamiféle üzletet köthetett a lelkemmel, hogy minden évben menjek vissza, még ha csak egy napra, akkor is. És ez pontosan így is történt.
Az első alkalom óta minden évben visszajárok (kísérteni), még ha csak egy napra is, idén a péntekire.
A civil falut és a zenei programokat tekintve is mindenki megtalálhatta a saját ízlésének megfelelőt. Egyetemek, kollégiumok, mozgalmak (például a No Hate Speech Mozgalom!) is izgalmas játékokkal és nyereményekkel várták az érdeklődő arcokat. Senki nem maradt ajándéktárgyak és vízzel felrakható tetkók nélkül – ami természetesen alapkelléknek számít egy vízparti fesztiválnál.
Ha a zenei felhozatalt nézzük: a magyar zenei élet sava-borsa, plusz egy csipetnyi külföldi fűszerezés.
A Nívea Nagyszínpadon Lábas Viki kápráztatta el a közönséget, a tömeg egy emberként énekelte Vikivel az Esőt, a Nem voltál jót, és naná, hogy a tavalyi EFOTT himnusz is felcsendült.
Hosszú szoknyás lányok, jöttek a mezőről, hallották hogy dance lesz és hamarosan eldől, hogy ki marad állva.
A Margaret Island után a Vad Fruttik is szárnyaltak, illetve nem csak a Fruttik, a koncert elején a Lidl jóvoltából hatalmas gyümölcsöket szörföltetett a közönség – ennek Likó Marci véget is vetett, és folytatódhatott a Frutti-élmény, eléggé vattacukor-édes emlék marad.
A Fruttik után Sean Paul helyett Lovasit és a Kiscsillagot választottam, amit nem bántam meg, sőt!
Nem csak Kiscsillagot kaptam, hanem Csillag vagy fecskét is!
A Kiscsillag dalok közé komiszan beékelődött egy Kispál szám is – hatalmas élmény volt élőben üvölteni.
Egy gyors zsíroskenyér-sültkrumpli sajt szósszal vacsi általi erőgyűjtés után az út visszavezetett a Rauch Arénába, egyenesen Dorogi Petiékhez, az Intim Torna Illegál koncertjére. Közösen, szentimentálisan lyukat vágtunk a kádba, ahogy azt illik egy ITI koncerten, és a fáradtság ellenére sem adtuk fel.
Számomra az éjszaka zenei része a kihagyhatatlan Kozmix-szal zárult. Kisebb motivációs performance megspékelve a kilencvenes évek felejthetetlen slágereivel, igazi hardcore élmény, és persze tűz. Nem elhanyagolhatók az ilyen események előtt kötött alkalmi barátságok, és a szinte közösséggé kovácsoló várakozás.
A fesztivál után felférni az első vonatra nagyjából lehetetlen feladat. Hatalmas pacsi a szervezőknek, amiért egymást érve szállították a buszok a megfáradt fesztiválozó lelkeket a vasútállomásra.
Viszont türelmetlen, lökdösődő fesztiválpajtások, légyszi, vigyázzunk egymásra, és ne lökjük be a másik embert a busz és/vagy a vonat alá!
Ha szeretsz fesztiválozni, akkor azért, ha még nem voltál, akkor azért ajánlom az EFOTT-ot. A fesztivál alatt mindenki az ismeretlen ismerősöd lesz, de akár életre szóló barátságok, szerelmek is születhetnek.
Néhány nap – csak szabadon!
