Mindig van abban valami elemi rosszallás, ha a köznyelv megállapítja, hogy egy jelenség vagy viselkedési minta divatba jött. Sokan így látják a zöld szemlélet terjeszkedését is a fogyasztók, a vállalatok körében. Ám érdemes ezt a folyamatot kicsit mélyebben megvizsgálni.
Tegyük fel, valaki megvásárol egy méltányos körülmények között, környezetkímélő módon előállított ruhadarabot – mert divatos lett a zöld szemlélet.
Nem feltétlenül azért dönt így, mert álmából felkeltve szó szerint fel tudja mondani a párizsi klímaegyezmény szövegét. Egyszerűen úgy érzi, valami jót tesz a Földdel és az emberiséggel.
Mindeközben trendi, stílusos maradhat, hiszen ma már számos cég igyekszik megmutatni, hogy nem kell feltétlenül egy zsákot magára húznia annak, aki fenntartható módon szeretne öltözködni. Divatjelenség – de megéri.
Na most, a LOHAS (Lifestyle of Health and Sustainability) fogyasztó esetében ehhez add hozzá azt, hogy valószínűleg naprakész a legtöbb fenntarthatósági és zöld témában, és igyekszik dolgozni a rendszeren – ötletek, helyesen megválasztott befektetések, jó célok támogatása formájában. Itt a fenntarthatóság két legyet üt egy csapásra, hiszen az emberek az egyéni életükben is minimalizálják környezeti terhelésüket, miközben ennek a csoportnak többnyire megfelelő kapcsolati és anyagi tőkéje van ahhoz, hogy ne csak egyéni (vagy szűkebb társasági) léptékben mozdítson elő változást.
Hogy hogyan?
A piac mindig a kereslet-kínálat elve alapján működik – ez nem újdonság. Ha valamire nincs kereslet, akkor előbb-utóbb a kínálatból is eltűnik. Ha valamire egyre növekvő kereslet van, akkor pedig rövidesen megjelenik a palettán.
Mindenki óriási dolgot tesz már azzal, ha csak egy kicsit is odafigyel vásárlásaikor a fenntarthatóság és a társadalmi méltányosság szempontjaira.
Egyszerű matematika kiszámolni, mennyit nyom a latba, ha egy kiegyensúlyozott jövedelemmel rendelkező, tehetősebb réteg kezd el következetesen ekképpen viselkedni a fogyasztói piacon.
Milyen is a LOHAS fogyasztó?
Tudatosan vásárol, tudatosan utazik és töltekezik a természetben, körültekintően válogat, általában márkahű. Racionális és spirituális. Odafigyel nemcsak a saját egészségére, de a termékek előállításának körülményeire: ökológiai, gazdasági és társadalmi szempontokra is. Milyen anyagokból van a termék? Mennyi volt az előállítás karbonkibocsátása? Kik állították elő, és milyen körülmények között? Mennyi hulladék keletkezik, ha megvásárolom? Milyen az előállító vállalati magatartása? Ha beruházok a termékre és számomra feleslegessé válik, hogyan hasznosulhatna a rendszer más pontján?
Átlát a zöldre festésen is, tehát azon a jelenségen, amikor egy cég zöldnek próbálja feltüntetni magát, miközben fenntarthatatlan gyakorlatokat követ. (Mivel a környezettudatosság egyre nagyobb divattá növi ki magát, számos cég így próbál nagyobb hasznot szerezni.)
Hogyan is állunk ma ehhez itthon?
2016-os adatok szerint itthon még nem annyira jellemző ez a magatartás, sokkal inkább elterjedt egy hibrid életforma, ahol néhány szempont érvényesül, ám mások kimaradnak. Például odafigyelünk arra, hogy miből van a termék, mennyi hulladék keletkezik, de arra nem, hogy kik állították elő (gyerekmunkával készült-e esetleg, megfizetik-e a foglalkoztatottakat a cégnél). ,,Rácz Georgina tanulmánya szerint a hazai fogyasztók 8 százaléka hordozza a LOHAS-fogyasztók hibrid életstílus jellemzőit, és közülük 4% százalék tekinthető elkötelezettnek” – írja az Ecolife.
Látható tehát, hogy bár divattá vált (illetve egyre inkább válik) a zöld szemlélet, a tudatos fogyasztás, ez egy olyan irány, ami segíthet kiküszöbölni az eddig fenntarthatatlan, hedonista működésünkből származó következményeket. Ez nem egy önmagát legitimáló divat, hanem egy ,,értünk, emberekért”– fajta. Amit ha igyekszünk követni, sokat tehetünk azért, hogy legyen jövőnk ezen a bolygón.
