A kávézás már-már világi méretet öltött szokássá vált az emberek körében, lassan alig akad olyan vendéglátó hely, ahol nem lehet kávét kapni. Feketén, tejjel vagy tejszínnel, édesen vagy keserűn? Mindegy, a lényeg, hogy legyen mivel lefőzni a kávét.
Vajon hányan gondolkoztak el eddig azon, honnan indult a kávézás hagyománya? Manapság kifejezetten egyszerű dolga van az embernek az intelligens kávéfőzőknek köszönhetően: az ágyból kikelve kómásan is meg tudunk nyomni egy gombot, és a gép máris frissen darálja és főzi a nedűt az előre kikészített bögrébe. Hát kell ennél többet kívánni?
De mégis mennyit kellett küzdenie régebben, és kell manapság, hogy az ember hozzájusson a forró feketéhez?
A kávézás mítosza
A leghitelesebb legenda egészen időszámításunk előtt háromszáz évvel nyúlik vissza.
A történet egy kecskepásztorhoz kötődik, akinek feltűnt, hogy a kecskék időnként sokkal aktívabbak, nemcsak nappal, hanem éjszaka is. A közeli kolostorban élő szerzetesek segítségét kérte, akik megfigyelték, hogy a kecskék egy bizonyos bokorról piros bogyókat legelnek le, ennek hatásaként viselkednek így. A szerzetesek jobban megvizsgálták a bogyókat, majd fogyasztottak is belőle, aminek következtében ők is élénkítő hatást éreztek. Ezekből a bogyókból később levest főztek és azt fogyasztották, hogy könnyebben ébren maradjanak az éjszakai imádságokhoz is. Nevét pedig Kaffa városához kötik, ennek kapcsán terjedt el a kávé szó, és majdnem minden nyelven található hasonlóság.
Te milyen kávét iszol?
Manapság kétféle kávéfajtát különítenek el az emberek: az arabicát és a robustát.
Ezeken felül léteznek még kevésbé ismert fajták: a Coffea liebrica, a Coffea excelsa és a Coffea stenophylla.
A fekete leves
Később a kávédarálók megalkotása ugrásszerű fejlődést indított el a főzők feltalálásához és a kávézási szokások szélesebb körű elterjedéséhez.
Kezdetben a kávé gyümölcsét főzték, majd az abból készült “levest” itták meg a kívánt hatás elérése érdekében. A török hódítások idejében terjedt el a fekete leves kifejezés, ekkor valószínűleg már nem az egész gyümölcsöt használták fel, hanem a kávé szemeket megpörkölték és összetörték, majd az őrleményt vízzel leforrázták. A velencei módszer szerint hideg vízben áztatják az összetört szemeket, és azok leülepedése után fogyasztják az italt.
A kávéfőző prototípusai
Az egyik legismertebb kávéfőző a kotyogós, amely mára már retro hangulatot ad a konyhának és magának a kávézásnak. De nem ez volt az első eszköz, amit az éjfekete frissítő főzéséhez használtak.
A török ibrik egy hosszú nyelű kis edény, amelyben háromszor kell felforralni a kávét.
Főzés közben már lehet ízesíteni cukorral, vagy egyéb fűszerekkel ízlés szerint. A lényege, hogy a barnás-vöröses színűre pörkölt kávét és a vizet 1:1 arányban kell összefőzni a remek íz eléréséhez.
A kancsós módszer egy egyszerűbb formája a kávé készítésének. A módszer szerint nem fontos, hogy a kávészemek mennyire vannak megőrülve,a lényege, hogy forráspont alatti vízzel kell leönteni az őrleményt, és azt csészékbe szűrni. Ennek egyszerűbb változata a cafetiére, amely egy francia találmány; esetében a kancsóba bele van építve a szűrő, így nem kell külön azzal is foglalkozni.
Café filtre
A café filtre, más néven nápolyi kávéfőző egy filteres gépezet, amelyben a kávén átszűrődik a forró víz. Az alsó hengerbe kell a vizet tenni, felé pedig az őrölt kávét. A tűzön lefőtt kávé a kifolyócsövön keresztül távozik a főzőből. A filteres kávéfőzőnek létezik kézi, illetve automatikus változata is, de mindkettő lényege, hogy a forrásban lévő víz átcsepeg az őrölt kávén.
Egy forrázós, áztatós elven működik a Cona vákuumos főző, amely szintén két részből áll, amiket egy tölcsér köt össze. Az alsóba kerül a víz, a felsőbe pedig az őrölt kávészemek. Melegítés hatására a vízpára felfelé száll és elárasztja az őrleményt. A hő megszüntetése után a kávé rövid ideig ázik a vízben, majd vákuum keletkezik és a víz lecsapódik az alsó részbe.
a kotyogós
A következő állomás a kézi presszófőző, vagy ismertebb nevén a kotyogós kávéfőző. Ennek formája és mérete többféle lehet, de felépítése változatlan: az alsó részbe kerül a víz, rá a szűrő rekeszbe az őrült kávé. Forralás hatására a víz felfelé áramlik át a kávén, a szűrőn keresztül pedig a lefőtt fekete ital a legfelső részbe folyik. Létezik csőrösen kialakított verziója is, ahol egy csövön át külön kis edénybe fő le a kávé.
A sokak szívéhez hozzánőtt French Press, más néven dugattyús kávéfőző sem a legbonyolultabb kütyük közé tartozik. A kávéőrleményt egyszerűen az üveg aljára kell helyezni, ráönteni a kívánt mennyiségű vizet, majd erre rátenni a szűrővel együtt a tetőt. Leszűrni nem kell rögtön, hagyni kell ázni a kávét. Pár perc után viszont lenyomhatjuk a szűrő részét, és már önthetjük is a csészékbe.
Az elmúlt évtizedek legnépszerűbb gépei voltak az elektromos presszófőzők. Nagy a választék kialakításukat és méretüket illetően, és az árak sem utolsó szempontok. Használatuk elég egyszerű, de elektromos kialakításuk lévén egyáltalán nem veszélytelen. A tartályba öntött vizet a gép nem forralja fel teljesen, csupán 85-90 fokra, és az elektromos szivattyúval erős nyomással préseli át a vizet az őrölt kávén. A folyamat kifejezetten rövid ideig tart, feltéve, ha előre megőrölt kávét veszünk. Létezik olyan verzió is, amelyben beépített daráló van, így a frissebb, erőteljesebb íz érdekében közvetlen fogyasztás előtt őröli le a kávészemeket.
Az automata kávéfőzők darálóval kombinált gépek. Az elkészítés pillanatában őrlik meg a kávébabokat, ennek köszönhetően a lehető legfrissebb kávét ihatjuk otthon. A gépeken többféle program, időzítő is beállítható, egyes gépeknél külön tej hozzáadásával kapucsínót vagy lattét is azonnal kézhez kapunk.
Napjaink hódítói a kapszulás kávéfőzők, amelyek csinos kialakítást kaptak, és működésük is roppant egyszerű. A gyengébben vagy erősebben tömörített kávé-párnákat szűri át a víz. Ezeknek ízvilága mára már igen széleskörű, presszó alapú vagy tejpárnás, ízesített vagy egyszerű, forró vagy hideg. Sőt, a legtöbb gép párnái között találunk tea alapúakat is, mondhatni, a határ a csillagos ég.
Na, és nálad melyik kávéfőző található meg otthon?
Forrás: kavekorzo.hu, Kátai Csilla: A kávé és kultúrájának története – Semmelweis Egyetem, GYTK, 2012/4, http://kaveklub.reblog.hu, caffeperte.hu
Képek: kavekorzo.hu, mediamarkt.hu, kaveklub.reblog.hu, argep.hu, eszpresszo.com, happygoatcoffee.com, rubylane.com, stickpng.com
Az infografikákat a szerző készítette. szerkesztette: Sebő Katalin
