Nektek van az ismerősi körötökben gyermekkorában bántalmazott személy? Ha van, tudjátok, hogy min ment keresztül? Ha nincs, gondolkoztatok már rajta, hogy hogyan tudnátok segíteni neki? Pintér Mariann-nal beszélgettem, aki saját bőrén tapasztalta meg, hogy milyen egy ilyen családban felnőni.
Tavaly már olvashattatok a Frappa virtuális lapjain Ági tollából egy cikket, amely a családon belüli erőszakkal foglalkozott. Egy névtelenséget kérő interjúalany beszélt arról, hogy milyen volt egy olyan családban felnőni, ahol az apa bántalmazta a feleségét.
A gyermekbántalmazást a családon belüli erőszakhoz hasonlóan előszeretettel söpörjük a szőnyeg alá. Sajnos azonban létező és súlyos problémával állunk szemben, és itt lenne az ideje, hogy egyre nagyobb nyilvánosságot kapjon, illetve hogy egyre nyíltabban beszéljünk róla. És hát, kik lehetnének alkalmasabbak erre a feladatra, mint azok, akik a saját bőrükön tapasztalták meg ennek minden szörnyűségét?
Mariann kisgyermek korától kezdve szenvedett el lelki, fizikai és szexuális bántalmazást a szüleitől. Amikor négyéves korában az óvónők fojtogatás nyomait fedezték fel testén, a hatóságokhoz fordultak. Kiemelték őt a családból, intézetbe, majd nevelőszülőkhöz adták. Mivel a szülei négy testvérét rendben nevelték, a hatóság évekkel később, hétéves korában visszahelyezte a családba. A gyermekbántalmazással kapcsolatos első emlékei 7 éves kora körüliek. Akkor tájban került vissza a szüleihez a nevelőszüleitől, s nem tudta visszamondani anyjának a címüket, aki ezért megverte.
Olvastam a blogodon, hogy a gyerekek közül téged bántalmaztak csak. Kaptál valaha is választ, hogy miért?
Nem kérdeztem rá soha…gyerekként eszembe sem jutott megkérdőjelezni mindazt, amit tesznek és mondanak, felnőttként úgy gondolom, hogy nem tudnának őszinte magyarázatot adni, sem olyat, ami a viselkedésükről meggyőzne.
Mit tekinthetünk gyermekbántalmazásnak? Milyen formái lehetnek?
A gyermekbántalmazás az, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek vagy szemtanúja ilyen esetnek, de nem akadályozza meg, illetve nem jelenti azt. Ez érheti őket családon belül, illetve azon kívül. Már az is egyfajta bántalmazás, ha a gyermek az alapvető szükségleteket nem kapja meg, elhanyagolják.
Lelki, fizikai, szexuális fajtája is lehet. Lelkiről akkor beszélhetünk, amikor a rendszeres, hosszú időn át tartó rossz lelki bánásmód súlyos és tartósan káros hatással van a gyermek fejlődésére. Fizikai az a szándékos cselekedet vagy gondatlanság (pl. ütés, rázás, égés, fulladás), amely a gyermek sérüléséhez, halálához vezethet. Szexuális bántalmazás során pedig a gyerekeket bevonják olyan szexuális aktusba, amelyet nem tud megérteni, amihez nem tudja vagy nem akarja beleegyezését adni, vagy amire koránál fogva nem érett.
Szerencsére eddig nem találkoztam személyesen olyanokkal, akik hasonló dolgokon mentek keresztül. Azonban, ha mégis a környezetemben élne bántalmazott, nem tudom, hogy hogyan reagálnék, lenne-e merszem közbeavatkozni. Illetve azt sem tudnám, hogy hogyan lehet segíteni.
Nem biztos, hogy a mersz itt a probléma, hanem a tehetetlenség, és az, hogy nem tudják, mit kéne tenni. Pedig boldogan elfogadnák a segítséget a bántalmazott gyerekek. Valószínűleg először nehéz lenne a segítés, de ki kell tartani a szándék mellett, mert sok bántalmazott gyermek nem mer a szülei ellen fordulni, még úgy sem, hogy segítséget kér vagy fogad el…védelmezi a bántalmazó szülőket, hisz mégis csak a szülei. A mai gyermekvédelem rettenetes…a legfontosabb elsősorban, hogy tudja a gyermek azt, hogy rád számíthat, nincsen egyedül a problémájával. Jelezheted a bántalmazást a gyermekvédelem felé, ha már nagyobb a gyermek és esetleg tud internetezni, akkor pl. ott van a Kék-vonal és ők is készséggel segítenek. Itt te magad is jelezheted, hogy tudsz egy ilyen gyermekről, s ők mindent megtesznek az ő érdekében.
A te esetedben a testvéreidre nem számíthattál? Nem mertek kiállni melletted, vagy nem érdekelte őket a sorsod?
A testvéreim nem álltak ki mellettem, ami számomra érthető. Sajnos sok esetben ők is bántottak, ami szintén érthető a számomra, hiszen nekik ez volt a példa…ebben a családban nem csak én sérültem, hanem a testvéreim is.
És hogy sikerült kitörnöd? Esetleg a 18. életéved betöltve? Vagy már korábban is próbáltak segíteni például a szakemberek?
Dehogy, 18 évesen kórházban voltam egy öngyilkossági kísérlet miatt, amikor bejött hozzám a bátyám, aki közölte, hogy többet nem mehetek haza. Először 21 éves koromban kaptam segítséget, akkor kezdtem megnyílni.
Van gyereked?
Nincs.
Kutyád?
Volt kettő.
És bántottad a kutyádat, csak úgy, feszültséglevezetésként? Falhoz vágtad, éheztetted?
Nem. Miért bántottam volna? Egy érző lény.
Egy normális szülő minimum így gondolkodik a gyermekéről. Persze, ennél sokkal több és nyomósabb oka van, hogy miért nem teszem meg ezeket a gyermekemmel. Hogy mások miért teszik? Betegek, saját maguk fölött tehetetlenek, nem tudják a dühüket irányítani.
Ha például feszültséglevezető technikákat tanulnánk az iskolában, akkor az segítene, hogy csökkenjen a bántalmazott gyermekek/házastársak/állatok száma?
Valamennyire biztosan. De csak minimálisan, hiszen a bántalmazó emberekben hatalmas az uralkodási, birtoklási vágy.
Már feldolgoztad a veled történteket?
Nem, megtanultam vele élni, beágyazni a mindennapokba, de feldolgozni még nem tudtam.
És hogyan sikerült ezt megtanulnod?
A muszáj vitt rá…ha azt akartam, hogy ne haljak bele minden nap, akkor muszáj volt megtanulnom. Úgy éltem le 18 évet, hogy szinte a testemen kívül voltam, egy saját magam által kialakított világban tartózkodtam, hogy túléljek mindent. Onnan utána nehéz volt visszatérnem a földre, mindent meg kellett tanuljak, amit gyerekként nem tanítottak meg, pl. szocializáció, emberekkel való kapcsolat kialakítása stb. Nagyon sok szakembernél jártam, de szinte mindenki reménytelennek tartott, és én is eléggé elutasító voltam velük szemben, mert mindig azt mondtam, hogy azzal nem változik semmi, hogy kibeszélem magamból, hanem magammal kell megbirkóznom. Így elkezdtem magam átalakítani a gondolatvilágomat, majd elkezdtem segíteni másokon, s igazán ez adott elégtételt mindannak, amit átéltem.
Ez utóbbi az, hogy elmeséled, hogy mi történt veled, és kiállsz a nyilvánosság elé.
Igen, és hogy meghallgatok másokat, esetleg tanácsot adok. Próbálok segíteni a bántalmazott gyermekeken vagy gyermekkorban bántalmazást átélteknek. Először egy bloggal indítottam, majd a nyilvánosság előtt is felvállaltam történetemet, hogy segítsek, majd sikerült egy weboldalt vennem két évre, amit most szépítgetek. Voltam már előadást tartani óvodavezetőknek, szociális munkások mesterképzésén az egyetemen, ezen kívül nagyon szeretnék egy alapítványt létrehozni, amivel talán messzebb is eljuthatnék, csak az rengeteg pénz. Szeretnék ovikban, iskolákban előadást tartani gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. Szeretném felhívni a nem érintett emberek figyelmét arra, hogy mennyire fontos ezzel foglalkozni. Facebookon benne vagyok több csoportban, sokan fordultak már hozzám tanácsért nevelőszülők, családsegítőben dolgozók és bántalmazott felnőttek, gyerekek egyaránt. Most a könyvemet írom, aminek sajnos még odébb van a megjelenése a dolog anyagi vonzata miatt.
Részese voltam egy 4 éves szexuálisan bántalmazott gyermek apától való kimenekítésében, illetve most is részt veszek egyben, de az titkos és nem publikus. Február végén ott voltam a Patent Egyesület tagjaként egy élőláncban. Azért tüntettünk így, mert egy jogerős ítélet eredményeképpen egy édesanyának át kellett adnia a 11 éves kislányát az apának, aki ettől a pillanattól kezdve a szülői felügyeletet fogja gyakorolni felette. Az apa ellen eddig kétszer indult nyomozás a kislány sérelmére elkövetett szexuális visszaélés miatt – jórészt a kirendelt igazságügyi szakértők véleményére alapozva –, ám a nyomozás mindkét esetben megszűnt. A kislány évek óta a kapcsolatot sem hajlandó tartani az apával, sikítva menekül előle, ha meglátja.
Londonban részt vettem egy olyan projektben, aminek az volt a lényege, hogy miként lehetne segíteni, vagy mit lehetne tenni annak érdekében, hogy a gyermeket ne vegyék el az anyától.
Néhány hasznos információ:
HelpAPP
Az UNICEF Magyar Bizottság a világon elsőként fejlesztett ki egy olyan mobiltelefonos alkalmazást, ami erőszakhelyzetekben azonnali segítséget nyújt a gyermekeknek. Ha a gyermeket bántják, vagy veszélyben van, egyetlen gombnyomással segítséget hívhat, vagy elküldheti GPS koordinátáit. Az alkalmazás segítségével tanácsot kérhet ahhoz is, mit mondjon, vagy mit tegyen, ha erőszak érte, vagy segíteni szeretne valakit, akit erőszak ért. A segélyhívó funkció mellett az applikációval a gyermekek elsajátíthatják az erőszakmentes megoldási módokat, és megtanulhatják a konfliktuskezelés pozitív technikáit.
Az ingyenes applikáció Windows Phone, iOS, Android és Firefox OS telefonokra egyaránt elérhető a telefon piacterén, vagy az alábbi linken: www.unicef.hu/helpapp
ÁRVÁCSKA ANYA ÉS CSECSEMŐOTTHON Nágocs – Református egyház
Tel. 06 84 572 010 ; 06-84/372-605
BEVÁNDORLÁSI ÉS ÁLLAMPOLGÁRSÁGI HIVATAL Tel. 06 1 463 91 00
Cím:1117 Budapest, Budafoki út. 60.
CSELLENGŐK Tel: 06-30/919-3037 e-mail: csellengok@axelero.hu; csellengok@pannonmail.hu
Postacím: 1016 Budapest, Mészáros u. 48-54
ELTÜNT GYERMEKEK EURÓPAI HÍVÓSZÁMA
Tel: 116 000
ESZTER AMBULANCIA ÉS ALAPÍTVÁNY Tel. 06 1 466 98 72 Levelezési cím: 1525 Budapest, Pf.41.
Honlap: www.eszteralapitvany.hu (az e-mailes levelező kapcsolathoz itt lehet eljutni)
GÓLYAHÍR EGYESÜLET Tel. 06 80 203 923 (06-22 óráig) 06-30/251-7120 (éjjel is hívható) Védőnők vannak a telefonnál és állnak a kismamák rendelkezésére. Fő feladatuk az újszülött gyilkosságok megelőzése, krízisszállás nyújtása a kismamáknak, teljes ellátást nyújtanak nekik, örökbefogadást közvetítenek. Csak kismamáknak nyújtanak szállást védett helyen. Levelezési cím: 2441 Százhalombatta, Pf. 54. E-mail: golyahir@freemail.hu
Honlap: www.golyahiregyesulet.hu
KÉK VONAL GYERMEK ÉS IFJÚSÁGI TELEFONSZOLGÁLAT (gyermekek segélytelefonja) Tel. 06 80 116-111 Ügyelet: (1) 354-1029 szakember – szakember vonal: (1)302-0944 kedd,csütörtök, péntek 10-14-óráig
e-mail: emil@kek-vonal.hu
KÖZPONTI IGAZSÁGÜGYI HIVATAL Tel: 06 80 244 444
Személyes áldozat segítésére és ingyenes jogi tanácsadásra a lakóhely szerint illetékes megyei hivatalban van lehetőség.
LEA ALAPÍTVÁNY (Segítséget nyújtanak a gyermekvállalás időszakában – várandósan vagy kisbabával) krízisbe került fiatal nőknek és gyermekeiknek. Tel.: 06-20/971-9463; 06-70 4332127; 06-20 9297809 Lev.cím: 1118 Budapest, Háromszék utca 20.
Email: lea@lea.hu; Lea Otthon: leanyanya@gmail.com
LELKI ELSŐSEGÉLY TELEFONSZOLGÁLATOK
Közös zöld telefonszám: 116-123
MAGYAR CSALÁDTERÁPIÁS EGYESÜLET Tel. 06 1 328 07 37 06 1 328 07 38 Cím: 1072 Budapest, Rákóczi út. 26.I/5.
E-mail: famyth@axelero.hu
MELEG HÁTTÉR INFORMÁCIÓS ÉS LELKI ELSŐSEGÉLY SZOLGÁLAT Tel: 06 80 505 605; (1)329 3380 Iroda: 06/1 238 0046; telefon/fax: 06/1 329 2670
Honlap: www.hatter.hu; e-mail: hatter@hatter.hu
NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) EGYESÜLET Segélyvonal (este 6 és 10 óra között): 06 80 505 101; Telefon (üzenet/fax): 1/267 4900
Honlap: www.nane.hu
e-mail: info@nane.hu
Postacím: 1447 Budapest,Pf.502.
OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET Zöld szám és chatszoba – az erőszakmentes és egészségtudatos iskolákért Tel.: 06 80 204 976 (minden hétköznap 8 és 16 óra között) (1) 235-7200 Konfliktuskezeléssel foglalkoznak.
Honlap: www.ofi.hu (a Mediáció menüpontra kattintva érhető el a chatszoba, „Segíthetünk?
Segítünk.” elnevezéssel.
ORSZÁGOS KRÍZISKEZELŐ ÉS INFORMÁCIÓS TELEFONSZOLGÁLAT (OKIT) (a családon belüli erőszak következtében beállt válság azonnali kezelésére) Tel. 06 80 20 55 20 (a nap 24 órájában mindenhonnan, minden telefonról hívható ingyenes telefonszám) Védett helyen elhelyezik a segítségkérőket. E-mail : okit@szmi.hu
Honlap : www.krizistelefon.hu
Levelezési cím: 1391 Budapest, Pf. 244.
PATENT JOGVÉDŐ EGYESÜLET – PATRIARCHÁTUST ELLENZŐK TÁRSASÁGA A jogsegély telefonon elérhető szerdánként 16 és 18 óra között: Tel. 70/25-25-25-4 Cím : 1087 Budapest, Stróbl Alajos u. 7/D/2.III./355. E-mail: info@patent.org.hu; jog@patent.org.hu
Honlap: www.patent.org.hu
STOP-FÉRFIERŐSZAK VONAL Tel. 06 40 200 744 (helyi tarifa) 06 1 344 3802 (csütörtökönként 18 és 22 óra között)
Honlap: www.stop-ferfieroszak.hu; info@stop-ferfieroszak.hu
TÁRSASÁG A SZABADSÁGJOGOKÉRT (jogsegélyszolgálat) Tel. 06 1 209 00 46 06 1 279 07 55 Cím: 1084 Budapest, Víg u. 28.I.em. 3. E-mail: tasz@tasz.hu
Honlap: www.tasz.hu
TELEFONTANÚ PROGRAM (bejelentést tehet, információt kérhet a rendőrségen)
Tel: 06 80 555 111
UNIÓS GYERMEKVÉDELMI TELEFONSZOLGÁLAT
Tel. 116 111
A képek forrása az UNICEF Magyar Bizottságának 2014. évi jelentése, a kiemelt képé a Pinterest.
