Lassan egy hete, hogy a SpaceX történelmet írt: Elon Musk cége, mely az újrahasznosítható rakétafokozatok gyártásával foglalkozik sikeresen hozta le a Földre az egyszer már fellőtt Falcon-9 hordozórakétát.
Számomra ha jövőről, energiáról, vagy fenntarthatóságról van szó, első körben Elon Musk jut eszembe, aki példaértékű elhivatottsággal kutatja az előttünk álló évezredeket, az arra kiható problémákat orvosolja különböző vállalataival legyen szó elektromos-önvezérlésű autóról, napelemről vagy épp újrafelhasznált hordozórakétáról.
Ha valakinek nem lenne ismerős az úriember neve, az kattanjon az alábbi videóra, ahol magyar felirattal is megnézheti TED-es beszédét:
Persze, nem kell ahhoz „Vasembernek” (Elon Muskot sokan csak Vasemberként emlegetik, a képregényes hős, Tony Stark után) lennünk, hogy gondoljunk a jövőre. Környezetünkért rengeteg dolgot tehetünk – célunk, hogy a hónapban ezek valamilyen formában bemutatásra kerüljenek.
Itt volt például március 25-én a Föld Napja – hányan kapcsoltátok le a villanyt egy órára?
Lesz szó a Vénusz-projektről, e-bookról, zöld táplálkozási formákról és az éterben hagyott digitális lábnyomainkról is. Egy bejegyzés keretén belül megemlékezünk az előző hónapban tartott EcoLife eseményről is, ahova Bea Johnsont hívták meg, a hulladékmentes életmód egyik nagykövetét.
Egyébként a hulladéknak számos (újra)felhasználási módja is lehetséges – egyik számomra legellentmondásosabb (és pozitívan megdöbbentő) formája a divatba, öltözködésbe való visszatérése. Nem vagyunk túl járatos a témában, de mivel egyfajta szakmai ártalom a kíváncsiság, így ellátogatok egy előadásra az ökodesign és a fenntartható divat témájában, április 23-án. Ha siettek, még Ti is tudtok itt regelni. A program ingyenes.
Szemét=Hulladék?
Átmeneti egyenlőség volt a fejemben ezügyben – de mivel többet olvastam mostanában az ökodesign témakörében fontosnak tartom, hogy megkülönböztessük a kettőt.
Szemét: azok a feleslegessé vált anyagok, amelyeket a tulajdonosa nem tud vagy nem akar tovább használni. A szemét (mint anyag) kikerül a zárt körforgásból, és vegyesen kerül tárolásra, lerakásra. Ennek nagy része termelési hulladék, azaz a mezőgazdaság, az ipar területéről kerül ki, a lakosságra eső része „csak” 5,3–5,5%. Ez éves szinten kb. 3,8–4 millió tonnát jelent, ami nagyjából két Gellért-hegynek felel meg.
Hulladék: azok az anyagok, amelyek keletkezésük helyén feleslegessé váltak, de anyagfajtánként külön kezelve, szelektíven gyűjtve még másodlagos nyersanyagként hasznosíthatók. ( Forrás: Recity – A hulladék új élete )
Áprilisban tehát kicsit jobban elmerülünk a fenntarthatóság, energia, környezet, újrahasznosítás témáiban, miközben mi magunk is megújulva, átalakult külsővel és lendülettel folytatjuk az évet Veletek! A hónapban Bán Lilla lesz a vendégbloggerünk, aki kétszeres thai chi világbajnok – ő fogja a gondolatait megosztani velünk a témában az ember-Föld kapcsolatán keresztül.
Kiemelt kép forrása: unsplash.com
5 hozzászólás
Comments are closed.