A környezettudatosság a mi felelősségünk. Fontos téma, hogy az emberiség rátaláljon a természettel összhangban lévő, kiegyensúlyozott életvitelére. De sokszor, sok helyen rávághatnánk, hogy ez lerágott csont. Viszont egy új köntösben mutatnám be a kérdést, melyben a szavak helyett a muzsika dallamai beszélnek.
Havi témánk az öko köré épül, így én sem teszek mást, mint hogy elmerülök a természet szépségében, amit hozzám hasonlóan már oly sok remek előadó is megtett. Íme nyolc dal, amik körüljárják a témát akár dalszövegeikkel, akár egy fantasztikus videoklip elemeivel. Mindemellett a relaxációs, naturalista jegyekre fókuszáló dallamokról sem érdemes megfeledkezni, amik akár több órára elvarázsolnak minket egy zen-környezetbe, és kikapcsolnak.
1. Sting – Fields of Gold (1993)
Stinget legutóbb a vörös szőnyegen hallgathattuk meg, amint a 2017-es Oscar-gálára jelölt daláról mesél a riportereknek. Ugyanis a “legjobb eredeti betétdal” kategóriában szerepelt a jelöltek közt, melyet a legkevésbé meglepő módon, a 14 kategóriában jelölt közönségkedvenc, a Kaliforniai Álom elvitt. A Fields of Gold lehet az a sláger viszont, melyet valójában mindenki ismer, de esetleg maga sincs tisztában ezzel a ténnyel. A színarany mezők végtelenjére egyébként magyar rajongók is elrepíthetnek, ám természetesen a The Police támogatásával is elkészült egy verzió.
2. Michael Jackson – Earth Song (1995)
A Pop Királyához többféle dal is fűződik, melynek központi témája fontos ügyek mellett áll ki, mint például a megkülönböztetés, a társadalmi és kulturális problémák vagy a gyerekekért szóló dalok. Lehet utálni vagy szeretni, elhinni a vádakat, melyek szerint állítólag pedofil volt, de a nyolcvanas éveket uraló énekes tehetsége vitathatatlan. Mondanivalója is jelentős volt, nem pedig csak popdalocskákkal került fel a toplisták élére, mint manapság az úgynevezett celebek. Rengeteg pénzzel támogatott jótékonysági szervezeteket is. Az Earth Song a Föld pusztulását, majd újraszületését regéli el egy gyengéd, ám erőteljes dallal, melyet egy négy helyszínen felvett videoklip támogat.
3. Scott McKenzie – San Francisco (Be Sure to be Wear Some Flowers in Your Hair) (1967)
A hippidalocska a vietnámi háború ellenmozgalmának egyik nem hivatalos himnusza volt a hatvanas években. Mi sem mutathatná be jobban a természet iránti szeretetet, mint a flower power energiája és a békekereső hippi-lelkek céltudatossága? A dal visszavarázsolja a kései hatvanas évek felszabadultságát, szabadságát és a természetközeliséget. Külön kiemelném az egyik kedvenc jelenetemet az 1994-es Forrest Gump c. filmből, ahol felcsendül (az egyébként zseniális soundtracken) ez a dal a fiatalságot, a frissességet és az elszánt béke-mozgalmat jelképezve egy háború övezte időszakban.
4. Joni Mitchell – Big Yellow Taxi (1970)
Mitchell a Los Angeles Times számára adott 1996-os interjújában kifejtette a kultikus dal történetét: “Az első utazásom során írtam a ‘Big Yellow Taxi’ című számot. Fogtam egy taxit, ami elvitt a hotelbe, majd másnap reggel felébredvén elhúztam a függönyöket, és megláttam ezeket a csodálatos zöld hegyeket a távolban. Mikor a tekintetem lejjebb haladt, bekúsztak a képbe a parkoló autók, melyek addig tartottak, amíg a szem ellát. Mintha összetörték volna a szívem…egyfajta rozsda a paradicsomban. Majd leültem, és megírtam a dalt.” Máig a zenetörténelem ékköve ez az egyszerű, de nagyszerű dalocska. Ugyanakkor, ha magyar közönség számára nem is oly ismert Mitchell neve, míg más országokban kiemelt tisztelet övezi, azért érdemes ismerkedni csodálatos munkásságával. A Rolling Stone legjobb 500 albuma közt a 30. helyet érte el Blue című lemezével. Mindemellett – fun fact -, ki ne szeretett volna bele Hank Moodyba, miközben egy gitáron eljátszotta a Big Yellow Taxi-t?
5. Led Zeppelin – Misty Mountain Hop (1971)
Végre alkalmam nyílt egy tökös Zeppelin számot felpakolni a listára! Ismerjétek meg a Misty Mountaint, melynek kanyargós walesi ösvényein már J.R.R. Tolkien is végigvezetett bennünket a Gyűrűk Urában. E nevet pedig kölcsönvette a csapat, miután nem hagyták őket békésen füvezni egy parkban, s dalba öntötték bánatukat, miszerint mennyivel szívesebben gyújtanának rá messze-messze a hegyekben, ahol békés hippikként kedvükre betéphetnek. Robert Plant nyilatkozott így a számról: “A dal egy rakás hippiről szól, akiket elkapnak a zsaruk, és azokról a problémákról, melyek felmerülnek egy kellemes nyári délutánon, miközben egy parkon szeretnétek átvágni. Angliában érthetetlen módon az ember nem érezheti csak úgy jól magát, mert a “Nagy Testvér” sosincs messze a háta mögött.” A dalt egyébként 2005-ben a főként a What’s Up slágerük által ismert 4 Non Blondes zenekar is feldolgozta egy vagány klippel megtoldva elismerésüket.
6. The Beatles – Mother Nature’s Son (1968)
Miután beütött a békemogul hippifelfogás hulláma, a Beatles is útra kelt megismerkedni a tanok mélységeivel. Egészen pontosan Indiában próbálgatták önmaguk spirituális határait keresni Maharishi Yogi segédkezésével, akiből később erőteljesen kiábrándultak. E varázsvilág összetörésének fájdalmát pedig a szókimondó szarkazmusáról is híres Lennon a White Album keretében foglalta össze. Szintúgy erről a lemezről származik ez a Paul McCartney által írt szám, ami az anyatermészet békés szépségéhez nyúl vissza. A dupla albumot egyébként kedvenc lemezemként tartom számon a négyestől, hiszen a rajta szereplő történetek színessége is érdekes szempont. Ám ez volt a fordulópont is, amikor a Lennon/McCartney páros annak ellenére, hogy szerzőkként továbbra is közösen vannak feltüntetve, valójában külön projektekbe fogtak. Elvesztették az egyik legfontosabb embert, aki hitt bennük: 1967-ben meghalt Brian Epstein, viszont feltűnt a színen Yoko Ono, s ezzel határozott lendületet vett az átalakulás útján az együttes.
7. Lou Reed – Last Great American Whale (1989)
Az amerikai kultzenekarból, a The Velvet Undergroundból kiválva sem vallott kudarcot Lou Reed. Egész furcsa belegondolni, hogy már három és fél év telt el a fantasztikus zenész halála óta. A jelenleg a mozikban a második részével hódító Trainspotting filmváltozatából is ismert Perfect Day lehet a leghíresebb dal Reedtől. Pedig munkásságában sok gyöngyszemre lehet akadni, például a New York c. lemezéért a kritikusok is meglehetősen odavoltak. Az allmusic.com alapján: “A lemez a műveltség és a felnőtt rock & roll ékes mesterműve.” A következő remek szám pedig azt képviseli, melyet a napjaink popzenéiben oly ritkán felfedezhető értelmes szókimondóság és a nyers valóság jellemez: “Americans don’t care for much of anything: land and water the least.”
8. Metallica – Blackened (1988)
Zárásként pedig következzék egy kis mötálkodás. Néhány évvel a Metallica előtt a Black Sabbath már gitárzúzás közé ékelte baljós próféciáit, mely egyrészt nagyon metál, másrészt felhívja a figyelmet a következményekre az ózonlyuk veszélyeiről és a bolygó megsemmisüléséről. Az 1975-ös zseniális Sabatage lemezt követően a Metallica is hasonló témához nyúlt, mely a klasszikus …and Justice for all! című thrash lemezen jelent meg. Hetfield elmondása alapján a Föld által elviselt rémtettekről és csapásokról szól a dal, és persze az embereket olyannyira jellemző arroganciáról, aminek következménye az elhalványuló esély a probléma orvoslására. “Millions of our years, in minutes disappear. Darkening in vain, decadence remains.”
Kiemelt kép forrása: Pinterest