Három európai repülőtér is bekerült a világ tíz legnagyobb légszennyezője közé egy friss kutatás szerint, amely a légi közlekedés klímavédelmi és egészségügyi hatásait vizsgálta. Az eredmények újra reflektorfénybe helyezik azt a kérdést, mennyire tekinthetők reálisnak a légiközlekedési ágazat azon vállalásai, amelyek szerint 2050-re elérhetővé válhat a nettó zéró kibocsátás.
Az ODI Global és a Transport & Environment (T&E) által készített átfogó elemzés mintegy 1300 nemzetközi repülőtér működését vizsgálta, a Nemzetközi Tiszta Közlekedési Tanács 2023-as adatai alapján. A kutatás egyik legmegdöbbentőbb megállapítása szerint, ha a globális légiközlekedés önálló ország lenne, akkor a világ ötödik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátójának számítana.
A lista élén a dubaji repülőtér áll, amely évente 23,2 millió tonna szén-dioxid-kibocsátással járul hozzá a globális terheléshez. Közvetlenül mögötte következik a londoni Heathrow repülőtér 21 millió tonnával, míg a harmadik helyen a Los Angeles-i LAX szerepel 18,8 millió tonnával. A rangsor további élmezőnyében megtalálható a szöuli Incheon, a New York-i JFK, Hongkong nemzetközi repülőtere, a párizsi Charles de Gaulle, valamint a frankfurti légikikötő is.
A 10 legszennyezőbb repülőtér:
- Dubai repülőtér – 23,2 millió tonna CO₂
- London Heathrow – 21 millió tonna CO₂
- Los Angeles, LAX – 18,8 millió tonna CO₂
- Szöul Incheon
- New York-i JFK
- Hongkongi repülőtér
- Párizs Charles de Gaulle
- Frankfurti repülőtér
Különösen figyelemre méltó, hogy a három legnagyobb kibocsátó repülőtér együttesen háromszor annyi szén-dioxidot termel, mint egész Párizs városa. A kutatás arra is rámutat, hogy világszerte mindössze száz repülőtér felelős az utasszállító járatok kibocsátásának csaknem kétharmadáért. Európa repülőterei pedig összességében több szén-dioxidot bocsátanak ki, mint Latin-Amerika, a Közel-Kelet és Afrika repülőterei együttvéve.
Deniz Acland, a Transport & Environment szakértője szerint a repülőterek további bővítése csupán tovább mélyíti az iparág fosszilis üzemanyagoktól való függőségét, miközben növeli annak gazdasági és környezeti sérülékenységét is. Az ODI Global elemzői arra figyelmeztetnek, hogy míg számos más iparág a 2015-ös párizsi klímaegyezmény óta fokozatosan csökkenti kibocsátását, addig a légiközlekedés szénlábnyoma továbbra is növekvő pályán maradt.
A szakértők szerint a helyzet sürgős beavatkozást igényel. Úgy vélik, szigorúbb nemzetközi szabályozásra, a repülőterek terjeszkedésének korlátozására, valamint a vasúti és egyéb alacsonyabb kibocsátású közlekedési alternatívák fejlesztésére lenne szükség ahhoz, hogy a globális közlekedés valóban fenntarthatóbb irányba mozduljon el. A mostani adatok ugyanis azt sugallják, hogy a légiközlekedés zöld átállása jelenleg jóval lassabban halad, mint amit a klímacélok megkövetelnének.
