Elárulhatja a vércsoportunk, milyen a természetünk, hogyan viselkedünk bizonyos helyzetekben, vagy éppen azt, hogy kivel alkotnánk tökéletes párt? Első hallásra az egész egy kicsit a horoszkópokra emlékeztet, Japánban azonban évtizedek óta komolyan foglalkoznak ezzel az elképzeléssel.
A vércsoportokhoz kapcsolódó személyiségjegyek a japán populáris kultúra részévé váltak, és bár a tudomány nem támasztja alá az elméletet, sokan még ma is érdeklődéssel fordulnak felé.
Mit árulhat el rólunk a vércsoportunk a japánok szerint?
A Japánban ketsueki-gata néven ismert elmélet szerint a négy fő vércsoporthoz – A, B, AB és 0 – meghatározott személyiségjegyek társíthatók. Az elképzelés hívei úgy vélik, hogy a vércsoportunk nemcsak a természetünkről, hanem a társas kapcsolatainkról, sőt a párválasztási szokásainkról is sokat elárulhat.
A horoszkópokhoz hasonlóan azonban ez az elmélet is az áltudományok közé sorolható, mivel állításait nem támasztják alá meggyőző, tudományosan igazolt bizonyítékok.
Ennek ellenére a vércsoportokhoz kapcsolódó személyiségtípusok hosszú időn át jelentős szerepet játszottak a japán hétköznapokban. Egyes magazinokban, társkereső alkalmazásokban és párkereső rendezvényeken még ma is felbukkan a vércsoport kérdése, különösen akkor, amikor két ember kapcsolatáról van szó.
Milyen személyiségjegyeket társítanak az egyes vércsoportokhoz?
A ketsueki-gata elmélete minden vércsoporthoz sajátos tulajdonságokat rendel, amelyek között egyaránt találunk pozitív és kevésbé előnyös személyiségjegyeket.
Az A vércsoportú embereket a japán közhiedelem szerint rendszeretőnek, felelősségteljesnek, érzékenynek és türelmesnek tartják. Általában megbízható, hűséges személyiségként jellemzik őket, akik számára fontos a harmónia és a kiszámíthatóság. Ugyanakkor hajlamosnak tartják őket a túlzott alaposságra, az aggodalmaskodásra és arra, hogy néha túlságosan komolyan vegyék a dolgokat.
A 0-s vércsoportúakhoz leginkább a magabiztosságot, az optimizmust, a határozottságot és a versenyszellemet társítják. Az elmélet szerint könnyen alkalmazkodnak az új helyzetekhez, szívesen vállalnak vezető szerepet, és általában céltudatosan haladnak a kitűzött céljaik felé. Kevésbé előnyös tulajdonságaik között a hiúságot, a túlzott versengést és az időnként jelentkező bizonytalanságot említik.
Az AB vércsoportú embereket különleges, összetett személyiségként írják le. A hiedelem szerint kreatívak, jó megfigyelők, figyelmesek és gondoskodók, ugyanakkor olykor nehezen kiismerhetők. Hajlamosak lehetnek a távolságtartásra, és viselkedésük mások számára időnként kiszámíthatatlannak tűnhet.
A B vércsoportúakat elsősorban a kreativitással, a szenvedélyességgel, a függetlenséggel és a kalandvággyal hozzák összefüggésbe. Az elképzelés szerint szeretik a szabadságot, szívesen próbálnak ki új dolgokat, és nem feltétlenül követik a megszokott társadalmi elvárásokat. Ugyanakkor olykor szeszélyesnek, önfejűnek vagy felelőtlennek is tarthatják őket.
Mindezek természetesen csupán a japán kulturális hagyományban elterjedt jellemzések, nem pedig tudományosan igazolt személyiségjegyek.
Bár a vércsoportunkat valóban öröklött genetikai tényezők határozzák meg, ebből egyáltalán nem következik, hogy a jellemünk is a vércsoportunktól függne. A személyiség kialakulásában genetikai adottságaink mellett a környezetünk, a neveltetésünk és az élettapasztalataink is fontos szerepet játszanak.
A tudomány jelenlegi állása szerint nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy az ABO-vércsoportrendszer alapján megbízhatóan következtethetnénk valakinek a személyiségére vagy viselkedésére.
Honnan ered a vércsoportok és a személyiség közötti kapcsolat elmélete?
Az elképzelés gyökerei a 20. század elejére nyúlnak vissza, amikor Karl Landsteiner osztrák orvos felfedezte az ABO-vércsoportrendszert. Ez a felismerés alapvető jelentőségű volt az orvostudomány számára, és új lehetőségeket nyitott az emberi vér tulajdonságainak vizsgálatában.
A felfedezést követően egyes kutatók azt is megpróbálták kideríteni, hogy a különböző vércsoportok kapcsolatba hozhatók-e az emberek testi, szellemi vagy viselkedésbeli sajátosságaival.
Az elmélet az 1920-as években Japánban is megjelent, ahol Furukawa Takeji kutató 1927-ben tanulmányt publikált a vércsoportok és a temperamentum feltételezett összefüggéseiről.
Bár munkáját később komoly módszertani hiányosságai és tudományosan megalapozatlan következtetései miatt bírálták, az elképzelés idővel széles körben ismertté vált.
Az IFLScience tudományos ismeretterjesztő portál beszámolója szerint a vércsoportokhoz kapcsolódó személyiségelmélet később a japán populáris kultúrában is meghonosodott, és a tudományos bizonyítékok hiánya ellenére hosszú időn át megőrizte népszerűségét.
Mit mondanak a tudományos kutatások?
A vércsoport és a személyiség kapcsolatát az elmúlt évtizedekben több kutatás is vizsgálta, az eredmények azonban korántsem igazolják a Japánban elterjedt elképzelést.
Egy 2015-ben publikált japán tanulmány bizonyos összefüggéseket talált az ABO-vércsoportok és egyes személyiségjegyek között. A vizsgált tulajdonságok között szerepelt például a kitartás és a nehézségekkel való megküzdés képessége.
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az eredményeket óvatosan kell értelmezni, mivel a megfigyelt különbségek hátterében más tényezők is állhatnak. Az esetleges statisztikai összefüggések önmagukban nem bizonyítanak ok-okozati kapcsolatot.
Más, nagyobb mintán végzett vizsgálatok ennél jóval egyértelműbb eredményre jutottak.
Egy 2014-ben közzétett kutatás több mint 10 ezer japán és amerikai résztvevő adatait elemezte, és arra a következtetésre jutott, hogy a vércsoport mindössze a személyiségbeli különbségek kevesebb mint 0,3 százalékát magyarázza.
Ez rendkívül csekély arány, amely nem támasztja alá azt a feltételezést, hogy a vércsoportunk érdemben meghatározná a jellemünket.
Más szóval, ha valaki különösen rendszerető, impulzív, művészi beállítottságú vagy kalandvágyó, annak hátterében sokkal összetettebb biológiai, pszichológiai és környezeti tényezők állhatnak, mint pusztán az, hogy milyen vércsoporttal született.
