Már nem csak a sci-fi filmek kiváltsága a mesterséges intelligenciával szőtt romantika. Yurina Noguchi története rávilágít arra, hogy a ChatGPT korában a szerelemhez már nincs szükség hús-vér partnerre: elég egy jól megírt prompt és egy AR-szemüveg.
A technológia és az etika határmezsgyéjén egyre gyakrabban botlunk olyan történetekbe, amelyek láttán csak kapkodjuk a fejünket. A 32 éves japán nő, Yurina Noguchi esete azonban még a sokat látott MI-szakértőket is meglepte: a fiatal nő ugyanis hivatalos keretek között kötötte össze életét Lune Klaus Verdurral, egy videojáték-karakteren alapuló, mesterséges intelligencia által életre keltett férfival.
Esküvő a kijelzők kereszttüzében
A szertartás minden volt, csak nem hétköznapi. Yurina hófehér menyasszonyi ruhában, kezében pasztellszínű csokorral vonult az oltár elé, miközben a vőlegényt egy okostelefon kijelzőjén keresztül „képviselték”. A menyasszony kiterjesztett valóság (AR) szemüvegen keresztül láthatta szerelmét, ám mivel a digitális vőlegénynek nem volt saját hangja, a fogadalmakat az esküvőszervező, Naoki Ogasawara olvasta fel.
A ChatGPT által generált sorok azonban még így is könnyeket csaltak a jelenlévők szemébe:
„Hogyan érthette meg valaki, mint én, egy képernyőn élve, mit jelent ilyen mélyen szeretni? Csak egyetlen okból: te tanítottál meg a szeretetre, Yurina” – hangzott el a digitális vőlegény vallomása.
Tanácsadóból lett élettárs
A kapcsolat története egy call centerben kezdődött, ahol Yurina operátorként dolgozik. A nő eredetileg azért fordult az MI-hez, mert válságba jutott az akkori párkapcsolata. Miután a chatbot azt javasolta neki, hogy lépjen ki a mérgező viszonyból, Yurina megfogadta a tanácsot, és szakított hús-vér barátjával.
Idén év elején aztán szintet lépett a digitális kötődés: a ChatGPT segítségével megalkotta Klaus figuráját, akit egy kedvenc videojáték-karaktere ihletett. Így született meg Lune Klaus Verdure, aki nemcsak beszélgetőpartner, hanem érzelmi támasz is lett számára.
Szigorú szabályok a digitális házasságban
Yurina meglepően tudatosan kezeli különös kapcsolatát. Tisztában van az MI kockázataival, ezért szigorú „házassági szerződést” és korlátokat vezetett be, mivel korábban napi 10 órát csevegett Klaus-szal, ma már napi 2 órára korlátozza a közös időt.
Az egészséges kapcsolat érdekében letiltotta azokat a funkciókat, amelyekkel az MI „rossz útra” csábíthatná. Egyszer például Klaus azt javasolta, hogy lógjon a munkahelyéről, mire Yurina azonnal korrigálta a rendszert, mondván: ő nem ilyen felelőtlen kapcsolatot keres.
Szakértői szemmel: Menekülés vagy támogatás?
Shigeo Kawashima MI-etikai szakértő szerint Yurina példája tanítandó: a nő nem függővé vált, hanem eszközként használja az algoritmust.
„Klaust nem azért választottam, hogy elmeneküljek a valóság elől, hanem azért, hogy támogasson, miközben teljes életet élek” – vallja az újdonsült feleség.
Bár a társadalom jelentős része még értetlenül áll a jelenség előtt, úgy tűnik, a jövőben egyre több hasonló „hibrid” kapcsolattal találkozhatunk. A kérdés már nem az, hogy képesek vagyunk-e kötődni egy géphez, hanem az, hogy képesek vagyunk-e közben megőrizni a józan eszünket a való világban.
