Az ókori Egyiptom legendás templomvárosa évtizedek óta a régészek egyik kedvenc terepe, ahol most olyan felfedezés született, ami új fejezetet nyithat Théba titkos múltjához. Egy egyiptomi–kínai kutatócsoport ugyanis egy eddig teljesen ismeretlen, kivételes állapotban fennmaradt szent tavat tárt fel a Montu-templom közelében.
Ez a új feltárás nem csak egy átlagos fürdőmedencét jelent, amit teljesen befedett a homok, hanem az első olyan rituális tavat Egyiptomban, amelyet a tudósok teljes egészében, módszeresen is megvizsgálhattak.
Az „iker-tó”, ami átírhatja Karnak térképét
Az újonnan előkerült tó a Maat-templomtól nyugatra fekszik, területe meghaladja az 50 négyzetmétert. Ami igazán különlegessé teszi, az az elrendezése: a kutatók szerint a már ismert „Déli Szent Tóval” együtt egy tudatosan megtervezett, észak–déli tengelyű ikerpárt alkot.
Ez az elrendezés nem a puszta véletlen műve. Az ókori Egyiptomban a szent tavak kulcsszerepet játszottak a vallási életben, hiszen itt tisztultak meg a papok, mielőtt beléptek volna a templom legbelső, legszentebb részeibe. A víz pedig nem csupán „megtisztította” a lelket, hanem az ősóceánból megteremtett világot is szimbolizálta.
A két tó együttese most arra utal, hogy a Montu-templom környékén eddig ismeretlen rituális szertartások zajlottak, olyan ceremóniák, amelyek nyomait eddig csak találgatásokból ismertünk.
Csontok a parton és szobrok a mélyben
A tó feltárása közben a környéken több tucat marhaállkapcsot is találtak a régészek, melyek feltehetően áldozati szertartások maradványai. A csontok között feliratokkal és mintákkal díszített újrahasznosított kőtömbök kerültek elő a késői korszakból.
Ezek a kövek igazi időbélyegekként valósi segítséget adtak annak megállapításához, hogy mikor, melyik uralkodó idején zajlottak átépítések a templom környékén.
A kutatócsoport három Ozirisz-kápolnát is feltárt, bennük számos kisebb-nagyobb istenszoborral. Oziriszt, aki az alvilág uraként és a feltámadás isteneként tiszteltek, különösen fontos szerepet játszhatott a szertertásokban, hiszen a víz, a halál és az újjászületés fogalma szorosan összefonódott az egyiptomi hitvilágban.
A nők, akik Egyiptomot irányították
A leletek egy különösen izgalmas korszakra világítanak rá: a Kr. e. 7–8. századra, amikor Théba valódi hatalmát nem fáraók, hanem vallási vezetők gyakorolták. Közülük is kiemelkedtek az úgynevezett „Ámon isteni hitvesei”, akik olyan nagyhatalmú papnők voltak, akik egyszerre voltak spirituális vezetők, politikai döntéshozók és gazdasági irányítók is.
A most előkerült szent tó, az Ozirisz-szobrok és a rituális maradványok mind arra utalnak, hogy ezek a nők nemcsak imádkoztak, hanem komoly állami feladatokat is elláttak Karnak falai között.
Karnak titkai még mindig nem fogytak el
A mostani felfedezés igazi ritkaság, hiszen most végre nem csak feliratokból és feltételezésekből próbálják összerakni az egykori rítusok menetét, hanem konkrét, kézzelfogható bizonyítékokból. Egy olyan tó medréből, amelyet papok használtak több mint kétezer évvel ezelőtt és ahol tisztító, áldozati és hatalmi szertartások zajlottak.
Úgy tűnik, Karnak még mindig tartogat meglepetéseket, ami a jövőben talán még több tavat, kápolnát és elfeledett szertartásokról szóló leírásokat fed fel a kutatók számára.
