Mi lehet a sikeres emberek titka? Egyike a mindannyiunkat érdeklő kérdéseknek. Erre próbált választ adni a Be Smart Klub nagy sikerű előadásának keretében Dr. Séllei Beatrix.
És hogy mi is a titok? A pszichológusnő szerint az EQ, azaz a megfelelő érzelmi intelligencia. Mint megtudtuk, egy alacsonyabb IQ pontszámmal rendelkező ember is lehet sikeres, ha megfelelő adag EQ-t kapott a kezdetekkor. Az EQ-t is úgy hozzuk, és nincs mit tenni, ha alacsony? Szerencsére a válasz: nem. Az érzelmi intelligencia fejleszthető! Hogyan? Ehhez kaptunk tippeket!
A Lurdy Ház konferenciatermében zajló előadáson ezúttal Dr. Séllei Beatrix, egyetemi adjunktus kalauzolt el bennünket az érzelmi intelligencia útvesztőiben. Az esemény után érdekes teszteket is kaptunk, melyek kitöltésével közelebb kerülhetünk az EQ széles spektrumú területének megértéséhez! Ezeket a teszteket a cikk végén megtalálod majd!
Előadónk, a Műegyetem tanára így ír magáról: “Pszichológusként és gyógypedagógusként kutatási területem a jól élt élet, különös tekintettel az érzelmi sajátosságokra. Az érzelmi intelligencia kutatói érdeklődésem központjában áll, a fenti specifikus területen túl is keresem mérési-fejlesztési lehetőségeit. Gyakorlati érdeklődésemet elsősorban a tréningek jelentik, több területen, változatos témákban.“
Az érzelmek segítik a döntéseket!
A bevezetőben hallhatunk arról, hogy hosszú időn át, még a kutatók is azt gondolták, az érzelmek megzavarják a gondolkodást. Azonban idővel azt találták, hogy nem az IQ pontszám az, ami felelős a sikerért. De ha nem a mindenki által első helyen kezelt intelligencia a kritikus pont, ami a sikert illeti, akkor mégis mi? Mi az, amitől hatékonyabban döntök, mi az, ami segít meghatározni a céljaimat?
Az EQ fogalmával először a ’90-es években találkozunk, amikor is összevetették testvérével, és megkaptuk az első kézzel fogható választ: míg az IQ egy problémamegoldó, analógiás összetevőnk, addig az EQ a társas élet, vagy a szociális körök problémáit segít megoldani. Hétköznapi nyelven hívhatnánk ‘street smart’-nak, vagy józan paraszti észnek/érzéknek.
Az alexitímiás személy nem képes felismerni saját érzelmeit, ennek hiányában pedig nem tud jó döntéseket hozni.
Külön érdekesség az EQ történelmében, a kezdetek. Hogyan és miért kezdték el kutatni az érzelmi intelligenciát? Az alexitímia betegség vezette el a tudósokat az EQ behatóbb tanulmányozásáig. Hiába voltak akár magas IQ-juk alapján sikerre hivatottak, a hiányos EQ, és a hiányos társkapcsolatok miatt rossz döntéseket hoztak a vizsgált alanyok.
Az érzelmek segítik a döntéseket! De mégis hogyan? Nézzük a pontokat!
- Az érzelmek fontos információforrások.
- Az érzelmek a motiváció forrásai lehetnek.
- Az érzelmeknek jelzőfunkciója van.
- Az érzelmek jelenlétükkel növelik kognitív kapacitásunkat.
- Szoros kapcsolatuk van a jólléttel.
Napjaink egyik legkedveltebb fogalomköre, területe a motiváció, motiválás. Előadónk is erre a pontra tér ki kicsit bővebben. Hogyan segít egy döntésben az érzelmi motiváltság? Például egy imaginációs gyakorlattal, amiben elképzeljük, mit fogunk érezni, amikor teljesítünk egy adott feladatot. Ide behelyettesíthetünk bármit, egy vizsgára való felkészülést, és a végén a büszkeséget a beírt jeles láttán, egy párkapcsolati terápiát, és a harmonikusabb kapcsolatunkat, a boldogságot a terápia végén, egy továbbképzést, és az előléptetést annak eredményeképpen, majd az elégedettséget, hogy sikerült. Mind-mind érzelmek, melyek annak a döntésnek a meghozatalára sarkallnak, amely döntés ehhez a kívánt eredményhez vezet majd.
De mi is az az érzelem? Nehezen körülírható fogalom, melyet szavakkal lejegyezni… Nos éppenséggel le tudunk, habár hiányosan, a következőképp: az érzelem olyasvalami, amit biológiai, fiziológiai jelenségek is kísérnek, s mennél erősebb adott érzelem, annál inkább láthatóak, érzékelhetőek ezek a jelek. Hat alapérzelmet különböztetünk meg, melyek univerzálisak, és mindenki által felismerhetőek.
Ezeken túl, természetesen megszámlálhatatlan egyéb, komplex érzelmet vagyunk képesek kifejezni, amelyek azonban nem felismerhetőek ennyire egyértelműen, komplex érzelmeink ugyanis első sorban személyspecifikusak.
Különösen érdekes, hogy kommunikációnkban sem visszük túlzásba érzelmeink megfelelő kifejezését.
Egy-egy állapotot rengeteg szóval festhetnénk le, gyakorta mégsem tesszük. Érdemes megfigyelni, hogy amint elkezdjük kifejezőbben közölni érzelmeinket, környezetünk is jobban fog érteni, érezni minket. A komplex érzelmeknél merül fel a két legszélsőségesebben komplex variáns, a szerelem és a szorongás. Beatrix javasolja, hogy figyeljük meg magunkon az érzelmeinket –– természetesen ne csak ezeken a végpontokon, itt csupán egyszerűbb az intenzitás miatt –, mert amit ismerünk, azt jobban tudjuk kezelni. Az előadónőnk szerint is igaz és fontos tétel, hogy nekünk kell irányítani érzelmeinket, nem pedig fordítva. Az érzelmesség és az érzelemvezéreltség két különböző beállítódás! Ezt ne tévesszük szem elől.
EQ + IQ = Képes vagyok sikereket elérni – tudata
Ha tudom, mert megfigyeltem, hogy mi okoz nekem nehézséget, hol lengenek ki az érzelmeim erőteljesebben, ott be tudok avatkozni a folyamatba.
Fontos beletanulnunk, hogy felismerjük érzelmeink fokozatait. Mikor leszek például dühös? Hogyan kezdődik, hogyan épül fel a folyamat, az érzelmi görbe, aminek a végén robbanok? Ha pedig képesek voltunk arra, hogy megfigyeljük, akkor képesek leszünk a későbbiekben adott érzelmet beépíteni a gondolkodásunkba.
Dr. Séllei Beatrix modellje szerint az EQ, gyakorlatilag egy képesség és készség csoport. Lássuk, mire is gondolt!
Hogy jobban megértsük az érzelmek kontrolljának fontosságát, megnézzük együtt, a már jól ismert Marshmallow-teszt egyik verzióját. Ez magyarul Pillecukor-tesztként ismert, gyerekekkel felvett vizsgálat, mely az önkontroll képességét méri. Ha a gyerek nem eszi meg az előtte hagyott pillecukrot, adott idő múlva kap még egyet. Nehezítő körülmény, hogy a kicsik nem mozoghatnak. Azonban később kimutatható, hogy aki képes volt kivárni a megbeszélt időt, vagyis magasabb önkontrollal rendelkezett, az felnőttként is sikeres lesz. Az egyik legérdekesebb mondat, amit ennek kapcsán hallok:
Lehet, hogy a sikeres emberek unalmasnak tűnnek kívülről, de ők elégedettek, a maguk szabályaival, a mindig kiszámított életükkel. Tudják mit akarnak, azt hogyan akarják elérni, és végül el is érik.
Az EQ és a társas kompetenciák fejleszthetőek!
Mikor és hogyan? A jó hír, hogy bármikor, tehát bármilyen életkorú embernél, és szinte bárhogyan! Az olvasástól, a filmnézésen át rengeteg apró módszer áll rendelkezésünkre, hogy érzelmi intelligenciánkat fejlesszük! Játszhatunk e célból több társasjátékot (vannak kifejezetten EQ fejlesztő társasok), és érdemes érzelmeinkről beszélgetni, hogy gyarapodjon az e tekintetben hiányos szókincsünk. Ha ki tudjuk magunkat fejezni, az rengeteget segít társas kapcsolatainkban!
Rossz a hangulatod?Tedd fel a kedvenc vidám zenédet, és hamarosan jobb lesz. Ha viszont épp mélyrepülésben vagy, nehogy valami melankolikus rockot kezdj hallgatni, ha csak nem akarsz még lejjebb kerülni a gödörben!
Előadónk egy érdekes és hasznos fogalmat vezet be, az érzelmi fertőzések kifejezést. De miről van szó? Azt értjük alatta, mennyire vagyunk érzékenyek bizonyos hangulatokra. Ha meghallok egy szomorú zenét, én is elvesztem a jókedvem, ha pedig egy vidámat, azonnal emelkedettebb hangulatba kerülök? Extrémen letört leszek egy híradó végignézésétől? Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, mennyire vagyunk fogékonyak az ilyen érzelmi behatásokra. Ha jellemzően, akkor ez is egy hasznos eszköz a kezünkben!
Az érzelmileg stabil emberekre nem jellemző ez a fajta hullámzás, őket nem tudja kibillenteni egy film, vagy egy zene ilyen könnyen. Ez azonban nem jelenti, hogy, aki fogékonyabb, az hátrányosabb helyzetben lenne, vagy negatív minősítést kapna. Nekik egyszerűen csak jobban oda kell figyelniük milyen emberekkel, milyen környezettel veszik magukat körbe!
Önkontroll, Önismeret, Figyelem
Aki nem tudja, nem ismeri saját érzelmi működéseit, az ki van téve érzelmeinek, és többnyire nem érti mi történik vele, mert nem tudja követni az eseményeket. Az érzelmek esetében cseppet sem igaz a “jobb kint, mint bent” elve. Ha túl sokat, meggondolatlanul kommunikálok kifelé, megsérthetem a másikat, és könnyen abban a helyzetben találhatjuk magunkat, ahol én nem értem mi a baja, ő pedig azt nem érti, hogy lehettem ilyen érzéketlen. Az ilyen helyzeteket elkerülendő, érdemes megtanulnunk érzelmeink szabályozását. Hogyan?
- Figyeljük érzelmeinket kísérő testi változásaink! A testünket “visszafelé” is használhatjuk: ha egy bizonyos érzelmi állapotba szeretnénk kerülni, vagy valamiből kikeveredni, váltsunk testtartást!
- Tanuljuk meg szabályozni negatív érzelmeinket, és fenntartani a pozitívakat: relaxációval, jógával, meditációval. Találjunk rá arra a módszerre, amivel könnyen megkereshetjük saját középpontunkat, és hatékonyan visszatalálhatunk oda.
- Átkeretezés: tanuljuk meg átkeretezni a negatív helyzeteket. Például, ha női táskánk mélyén nincs meg a kulcs, az irreális betörtek lakásba és mindenemet elvitték képzet helyett, gondoljunk arra, aki megtalálta a kulcsunk és véletlen épp tudja melyik zárba illik, az elment hozzánk és kitakarított. Épp olyan valószerűtlen mindkét verzió. Így semlegesíthetjük a hurrá pozitívval, a rémisztően negatívat és helye lehet a reális gondolatoknak, a megnyugvásnak és a kulcs előkerülésének.
- Tudatosítsunk! Milyen érzelemnek mi az előzménye? Mindig ugyanaz? Felismerek egy mintát magamon?
Ha pedig sikerült összegyűjtenünk a számunkra megfelelő módszereket, akkor pakoljuk bele szépen mindegyiket a mentális bőröndünkbe, amit mindig magunkkal hordhatunk! Legyenek benne a módszereink, a segítő zenéink, könyveink, filmjeink – kihez, mihez nyúljak, minden olyan eszköz, ember, amelyek és akik segítségünkre lehetnek.
És hogy még miért olyan fontos ismerni saját érzelmeinket? A fentebb elmondottak mellett, még egy igen lényeges okból: aki tisztában van saját érzelmeivel, érzelmi motivációival, azzal, hogyan befolyásolják őt a különböző érzések, nos, azt az embert nem lehet érzelmileg manipulálni! Akit pedig nem lehet manipulálni, az sokkal esélyesebb a sikerre!
Hogyan tanulhatsz erről a gyakorlatban? Lelkesen ajánlom Tim Roth, Hazudj, ha tudsz! (angolul Lie to Me) című nagyszerű sorozatát, amiből már egy rész után is garantáltan a többiek grimaszait fogod értelmezni, és kincskereső módjára térképként bogarászni. Ezen kívül előadónk válogatott össze pár tesztet (angol nyelven), melyek az EQ mérésére alkalmasak, és pár perc alatt közelebb kerülhettek ehhez a területhez, saját érzelmeitekhez:
Az előadás pedig hamarosan online – és ingyenesen – is elérhető lesz a Be Smart oldalán! Addig is nézzetek körül náluk, mert korábbi anyagaikból már szemezgethettek! Eseményeikről Facebook oldalukon értesülhettek leggyorsabban, korábbi előadásaikról pedig itt, itt és itt olvashattok beszámolót!
Legközelebb Veled is találkozunk A Be Smart Klubban?
*
infografika: szerző
fotók: Dr. Séllei Beatrix facebook oldala; naturalhealthcourses.com(kiemelt kép); s3.amazonaws.com; player.hu
Szerkesztette: Zrínyi Lilla
