Kell egy nagy cipő, amiben elvész a kicsi láb. Kell pár szoknya, amiben táncot jár a derék. Majd le kell vetkőzni mindezt és felnőni. Hogyan lett stílusikon Schoblocher Barbi és mire készül mostanában a Blahalouisiana?
Egy rohanó reggel találkoztunk Barbival munka előtt a Görbe Bögre Kávézóban. Megjelenése, mint mindig, most is makulátlan. Fáradtságát nem mutatva mosolyog és szürcsölgeti a teáját. Szőke haja kiragyog a vörös kanapé hátterének zajából, fekete ruhája egy elegáns francia nőre emlékeztet. Earl Grey gőze felett kezdünk beszélgetni.
Az 2016-ban az év legstílusosabb nőjének választottak. Hogyan definiálnád magát a stílust?
Azt hiszem, hogy maga a stílus egy önkifejezés. Ha valaki teljesen önazonos tud lenni, az stílusos. Hordhat bárki divatos ruhákat, az csak akkor fog jól mutatni, ha önmagát tükrözi.
Kis koromban anyukám hegyes orrú, kis tűsarkú cipőjét imádtam, otthon abban mászkáltam. Nagymamám hatalmas, lánykorából megmaradt szoknyáit is sokat hordtam, élveztem, ahogy pöröghettem bennük. Mára más formák és színek tetszenek.
Az egyik stílusjegyem a kalap lett, ami már nem annyira domináns, mint régen, de még jelen van a megjelenésemben. Nem tudatosan vált stíluselemmé, de már van, hogy tudatosan használom. Nagyon szeretem a szép kalapokat, ennyi az egész.
Klipek és fotózások alkalmával együtt szoktunk működni egy stylisttal is, de ő nem szól bele markánsan a megjelenésünkbe. Egy fotózás alkalmával ismerkedtem meg vele, azóta amikor csak lehet, együtt dolgozunk. Mindig csak egy picit extrább dolgokat hoz, mint amit egyébként magunktól használnánk.
Az Ahol összeér klipetekben nem igen volt szükséged külön öltöztetőre. Mennyire fontosak számodra az ehhez hasonló kreatív, de esztétikus megoldások?
Nagyon. Nem véletlen dolgoztunk akkor Horváth Viktorral, aki azóta egyébként számos díjat megnyert. Amikor szóba jött ez az ötlet, egyből elfogadtam, mert zseniális volt. Figyelemfelkeltő, de nem obszcén. A forgatás elején kicsit kényelmetlenül éreztem magam, de másfél óra alatt mindenki megszokta a szituációt. Már több éve sülve-főve együtt vagyunk a fiúkkal, közös a backstage, az öltöző, a turnébusz, így nem feszengünk már annyira egymás előtt. Mindenki a munka minőségére koncentrált, nem arra, hogy rajtam nincs ruha.
A kreativitáson túl mit emelnél ki a zenész élet szépségeiből?
Hogy nem kell korán kelni – nevet. Ez egy nagyon jó kérdés, sok mindent. Csodálatos dolog, hogy együtt dolgozhatsz más, hasonlóan kreatív emberekkel. Lehet egyedül is önkifejezni, ülni a szobában egy hangszerrel, és aztán ezeket az érzéseket megosztani másokkal. Ha viszont csapatban dolgozol már a közös munka során és végén is közös minden, és ez megsokszorozza azt az örömöt, amit a végeredmény okoz. A kortársakkal tarthatjuk a kapcsolatot, tudunk tenni azért, hogy a generációnk olyasmit csináljon, amire a későbbi generációk büszkén tudnak majd visszaemlékezni. Épp úgy, mint, ahogy mi tesszük, legalábbis törekszünk rá, mert elég magasra tették előttünk a lécet.
Ha jó zenét hallgatsz, megváltozik a napod, a hangulatod. Zenészként ilyen erővel bírni, ennyit adni, csodálatos.
Akkor tudatosan próbálsz példát mutatni a karrierutaddal.
Inkább a saját értékrendemnek szeretnék megfelelni. Mindannak, amit külső szemmel elvárnék egy olyan embertől, aki hasonló helyzetben van, mint most én. Amim van, abból ez alapján igyekszem kihozni a legtöbbet.
Ezt keresed más előadókban is?
Igen, ami megfog, amögött általában nagy munka van. Lehet valaki szörnyen tehetséges, ha mögé nem tesz semmit. Akkor csak egy lufi az egész, trendi, jól néz ki, jó a stílus, de nincs mögötte az a tartalom, amitől igazán őszinte és kifejező lenne. Ezáltal nem is tud megérinteni.
Van pár visszatérő előadó az életemben, például a Kings of Leon vagy Nina Simone, de most Solange lemezéért is teljesen oda vagyok. Bár inkább a zenekarok vannak rám hatással. Ők megtestesítik azt a mindent, amit keresek és amit szeretnék elérni. Nagyon sok koncertfelvételt megnéztem és biztosan ragad rám ezekből, de tudatosan nem használom fel a színpadi elemeiket, csupán élvezem munkájuk gyümölcsét, inspirálnak a fejlődésre.
A lemezünket meghallgatva érzem a szakmai fejlődést – amiben segítségemre voltak tanulmányaim is – sok apróság feltűnik, hogy mit, hogyan lehet oldani, ezt lehet, hogy egy laikus nem is veszi észre, de számomra fontos. A fejlődésre törekvés és az alázat a két legfontosabb dolog.
Az Ivan & The Parazolban ezt megtaláltad?
Igen, szeretem amit és ahogyan csinálnak. Most készülünk a közös koncertünkre, ahol debütál legújabb dalunk. Március elején vettük fel a dalt és most játsszuk majd el élőben először. Mindeközben pedig már készül a videoklip is hozzá.
Barbival és a Blahalouisianaval legközelebb március 17-én találkozhatsz az Akvárium Klubban.
Schoblocher Barbi ma ünnepli születésnapját! Szerkesztőségünk nevében minden jót kívánunk neki ezúton is! Tudtad, hogy az együttes tagjaitól egyszer egy élethű Barbie babát kapott, akinek olyan ruhákat varrtak, amiket Barbi hord? Kell ennél szebb ajándék?
Képek forrása: a zenekar Instagram oldala, www.petofilive.hu